• 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7

Másfél évtizedes kezdeményezés válhat valóra az önálló Pest megye régióval

A Magyar Nemzet cikke az önálló Pest megye régió kialakításáról.

– Másfél évtizedes kezdeményezésük válhat valóra azzal, hogy a kormány nemrég támogatta Pest megye fejlesztési régiós különválását Budapesttől. Vannak, akik a megye szétesését jósolják, pedig a lépés indoka éppen a fejlődés lehetősége. Ön mire számít?

– A Pest Megyei Közgyűlés tagjai október végén egyhangúlag támogatták az önálló régióvá válás kezdeményezését, s a kormány erről hozott egy elvi döntést. A feltételek adottak, hiszen a megye lakossága meghaladja az 1,2 milliót, miközben a tervezési-statisztikai régió alsó határa 800 ezer fő. Tehát jelentősen túllépjük ezt a számot, jelenleg mégis hátrányt szenvedünk, hiszen Közép-Magyarország gazdasági versenyképességét javító programokra szerények a hazai források.

– Mire nem jut pénz?

– A megyében 76 ezer vállalkozás van, amivel vezető helyen lennénk a többi régióval, mégsem tudjuk kihasználni ezt a hatalmas gazdasági erőt sem a fejlesztésben, sem a munkahelyteremtésben. Nem jut elég pénz infrastruktúra-fejlesztésre, útfelújításokra, belvíz- és árvízvédelemre, a korábban Budapestről az agglomerációba költözők gyermekei számára sem jut minden településen kellő számú óvoda vagy iskola.

A főváros ebben az uniós ciklusban 340 milliárd forint értékű támogatásra számít Brüsszeltől, Pest megye mekkora összeget oszthat szét 2020-ig?

– Nem többet 14,5 milliárd forintnál. Szétválás esetén 2021-től 700 milliárdos EU-támogatásra lehetnénk jogosultak.

Ez egy ördögi kör: szakemberek szerint korábban éppen önök „segítettek" a fővárosnak pénzt szerezni azzal, hogy „lerontották" a központi régió fejlettségi mutatóit, most viszont éppen Budapest jelentős fejlettsége Pest megyét érinti hátrányosan.

– Ezért is kezdeményeztük ismét a különválást. Először 2001-ben tettük ezt, amikor még nem is voltunk EU-tagok, de a kormányok eddig nem tartották szükségesnek, időszerűnek ezt a kérdést. Most azonban egy komoly tanulmány készült Csath Magdolna professzor asszony vezetésével, amely egyértelművé tette: itt az idő a váltásra. Hetekkel ezelőtt volt egy megbeszélés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél. Ő elmondta, hogy több alternatíva is létezik a helyzet megoldására.

Melyek ezek?

– Az első az, hogy ne történjen semmi, de ez sem nekünk, sem az országnak nem jó. A második, amelyet támogatunk, hogy sebészi pontossággal válasszák ketté Budapestet és Pest megyét. Harmadikként valóban felvetődött, hogy az ezeréves Pest megye szűnjön meg, mint entitás, települései pedig „kerüljenek át" a környező hat megyéhez. Ez számunkra természetesen elfogadhatatlan és értelmezhetetlen. A negyedik, az előzővel lényegileg azonos lehetőség, hogy az agglomeráció Budapesthez kerülne, és a fennmaradó területek tartoznának a szomszédos megyékhez. Mindezekről megkérdezik a Pest megyei településeket és a szomszédos hat megyét is. Mi a kettéválasztás mellett állunk.

Hogyan lobbiznak az önöknek kedvező döntésért?

– Írtam egy levelet mind a 187 megyei település polgármesterének. Eddig csaknem 60 önkormányzat döntött az ügyben, és minden visszaérkezett válasz, képviselő-testületi döntés igenlő volt. A kormánynak 2016. február elsejéig kell beadnia a kettéválási szándékot az Európai Unió illetékes szervezetei felé. Amennyiben ott is elfogadják, 2018. január elsejétől már hatályos lesz a döntés. Ez ugyan nem fogja megváltoztatni a jelenlegi operatív programok forrásainak elosztási arányait, de a kormány jelezte: hazai forrásokból kompenzálnák az új régiót. Továbbá ha megfelelünk a szigorú uniós szabályoknak, a jelenlegi uniós források 3 százalékáig akár átcsoportosításra is lehetőségünk nyílhat.

 

pestmegye"Szétválás esetén 2021-től 700 milliárdos EU-támogatásra lehetnénk jogosultak."

 

A mostani 14,5 milliárdos keret mire elegendő?

– A hatályos jogszabályok szerint a megyei önkormányzatok, így a mi feladatunk, hogy úgynevezett projektmenedzsmenti szerepben előkészítsük, végrehajtassuk, elszámoltassuk a fejlesztéseket. Itt, Pest megyében négy fő területre összpontosítunk: a tömegközlekedésre „ráhordó" kerékpárút-fejlesztésre, az ipari parkok fejlesztésére, óvoda- és bölcsődefejlesztésre, valamint a hátrányos helyzetű városi lakónegyedek rehabilitációjára. Azt, hogy egy település mire pályázik, nem befolyásolhatjuk. Napokon belül megjelenhetnek ezek a kiírások, és a helyi önkormányzatok pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnál nyújthatják be pályázataikat, Ezek megvalósítási sorrendjéről a megadott szempontok alapján a tárcánál működő bíráló bizottság dönt, majd az illetékes államtitkárral közösen, ketten véglegesítjük a fejlesztési listát.

A szétválás terve ellenére sok közös probléma foglalkoztatja az agglomerációban élőket: amennyiben a kormány nem dönt időben a BKV finanszírozásáról, a főpolgármester szerint Budapest határán leállhatnak a járatok. Mi erről a véleménye?

– Jó és korrekt az együttműködésünk a fővárossal, de a BKV finanszírozása ügyében nem vagyunk kompetensek. Kétségtelenül kormányzati forrásokra van szükség. Ha a főváros közigazgatási határán leállnának a HÉV-ek vagy a buszok, akkor egyre többen ülnének autóba, egyre nagyobb lenne a forgalom, a közlekedési dugó. A dugódíj esetleges bevezetése sem kompetenciánk, miközben valóban sok megyei embert érint.

Ahogy a gondok, úgy a fejlesztések sem állnak meg a határon...

– Több ügyben is együttműködünk a fővárossal és a kerületekkel. Az agglomeráció és Budapest közlekedését segítik például a nemrég átadott főváros környéki P+R parkolók. A Rákospatak rehabilitációja ügyében a napokban egyeztettünk a XVII. kerülettel és négy környező településsel. Közösen dolgozunk Vecséssel, a XVIII. kerülettel és a Liszt Ferenc Repülőtérrel a térségi vállalkozói övezet kialakításán. Újbudával és a Műegyetemmel közösen nyertünk egy 660 ezer eurós értékű uniós pályázatot. Energetikai korszerűsítés keretében panelházakat újítunk fel Vácon, Szigetszentmiklóson és Cegléden.

Pest megye a végletek „hazája": ide tartozik a lakói vagyonát tekintve az egyik leggazdagabbnak tartott magyar település, Telki. Szintén kiemelkedő Budaörs, Törökbálint, miközben itt van a világítás nélküli tanyavilág és még számos település, ahol az emberek a mindennapi megélhetéssel küszködnek.

– Valóban kétarcú a megye: az agglomeráció fejlettsége jelentős. Ugyanakkor hazánk 196 járásának rangsorában három Pest megyei is benne van az utolsó 30-ban, jellemzően kelet-magyarországiakkal együtt. Jelentős elmaradásainkat önálló régióként pótolnunk kellene. A szobi, a nagykátai és a nagykőrösi járás fejlesztése kiemelt célunk lesz.

Viszont Nagykőrösön minap döntött a helyi képviselő-testület, hogy támogatja ugyan Pest megye és Budapest különválását, ám a maguk részéről inkább – korábbi tervük szerint népszavazással – Bács-Kiskun megyéhez csatlakoznának.

– Nagykőrös álláspontja okafogyottá vált: amennyiben megszületik a végleges kormánydöntés, önálló régióvá válunk, akkor minden olyan forráshoz hozzájuthatunk, amellyel megkezdhetjük a felzárkóztatást. Ha patinás Pest megyei város megyét vált, nagy valószínűséggel 2020-ig nem juthat többletforráshoz, hiszen Bács-Kiskun megyében is meghatározott keretek vannak. A másik a kétharmados választási jogszabályok kényszerű módosítása, hiszen a választókerületeket újra kellene alakítani mindkét megyében, A nagykőrösiek sem biztos, hogy jól járnak: jelenleg járási székhelyen élnek,de a váltás után nekik kellene csatlakozniuk egy másik székhelyhez.

Szabó Zsolt (Magyar Nemzet)

 

 

Friss híreink

facebook

net4eu