A területfejlesztés fontos katalizátora a megyei önkormányzat

A Pest Megye Lapja interjúja Szabó Istvánnal.

Ez az év meglehetősen mozgalmas volt a Pest Megyei Önkormányzat számára, és még nincs vége. Az év elején, januárban éppen azt ünnepelték, hogy a kormány is kinyilvánította a szándékát Pest megye önálló régióvá válásáról, s révbe ért az a munka, amelyet csaknem másfél évtizeddel ezelőtt kezdtek el. Az önállóság nemcsak kötelezettség, de lehetőség is a megye fejlesztésére, fejlődésére. Idén ősszel pedig megszületett az a kormányhatározat is, amely 80 milliárd forint állami forrást nyújt amolyan előcsatlakozási alapként. A megyenaphoz és az év végéhez közeledve Szabó Istvánnal, a Pest Megyei Közgyűlés elnökével értékeltük az idei esztendőt.

A megye megkapta a lehetőséget az önálló régióvá váláshoz. Hogyan tovább Pest megye?
- Kétségtelen, hogy az idei év legfontosabb eseménye, hogy megszületett az a bizonyos döntés. A kormány az Európai Unió számára benyújtja azt a javaslatot, hogy Pest megye önálló régióvá válhasson. Ez egy 15 éves küzdelem volt a szó klasszikus értelmében. Az elmúlt másfél évtizedben minden olyan közgyűlési elnök, aki a polgári oldalt képviselte, ennek megvalósulása érdekében küzdött. Az, hogy ez most megtörtént, fontos mérföldkő a megye számára, hiszen a gazdasági mutatók alapján jól látható, hogy Pest megye nem profitált az Európai Unióhoz való csatlakozásból. Gazdasági értelemben ahelyett, hogy közelítettünk volna a közösséghez, inkább távolodtunk tőle. A mi feladatunk az, hogy ezen a folyamaton változtassunk. Ennek egyik fontos eszköze a kormány nemrégiben meghozott döntése, amely szerint a következő öt évben 80 milliárd forintos hazai forrás áll a megye rendelkezésére a leszakadás megállítására, illetve lehetőség szerint annak visszafordítására.

Ráadásul az elmúlt hetekben történt egy olyan – vélhetően – kedvező döntés is, hogy ezt az összeget rövidebb idő alatt használhatja fel a megye, mint arról korábban szó volt…
- Így van, a döntés arról szól, hogy a forráselosztás lerövidülhet három évre. A forrás lekötése az idei évre 5 milliárd, jövőre 25 milliárd, majd pedig 50 milliárd forint. A beindult gazdasági növekedés okán a kormány dönthet úgy, hogy a folyósítást is felgyorsítja, nemcsak a lekötést. Őszintén reméljük, hogy így is lesz, s mindenképpen fontos döntés ez számunkra, hiszen tervezhetővé válik egy-egy beruházás, fejlesztés. Ez igen fontos szempont, mert a forrás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítanunk. Ennek egy része közvetett ráfordítás. Ebbe a kategóriába soroljuk az óvoda-, bölcsődefejlesztéseket, mert ezáltal felgyorsulhat az édesanyák visszamenetele a munkaerőpiacra . De ugyancsak fontos olyan kerékpárutak építése, amelyeken munkahelyek közelíthetők meg. Az utak minőségének javítása pedig könnyebbé teszi egy-egy iparterület, település megközelítését. A fennmaradó összeget az önkormányzatok a helyi infrastruktúra, a helyi szolgáltatások színvonalának emelésére fordíthatják.

Emlékeim szerint a kormányhatározat azt mondja ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Pest Megyei Önkormányzattal együttműködve kell kialakítani azokat a célokat, amelyekre a források költhetők. Ezek a célok, vagy tervek már a „fiókban” vannak, készen a megvalósításra?
- Lényeges kérdés, hogy a források jó helyre, jó célra menjenek. Ezért nagyon fontos például egy-egy nemzetközi kiállításon való megjelenés, hiszen ott megmutatkozik a piac érdeklődése, vagyis az, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyekre fizetőképes kereslet van. Ilyen volt a nyáron Kínában megrendezett üzletember-találkozó, illetve kiállítás és vásár. Novemberben pedig a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen veszünk részt egy németországi vásáron, amelynek megnyitóján magam is ott leszek. Nemrégiben pedig Varsóban járt a delegációnk, ahová – miután Mazóvia és Pest megye testvérmegyék – meghívást kaptunk. Mi pedig a megyéhez tartozó turisztikai desztináció-menedzsmenteket (TDM) szólítottuk meg, hogy vegyenek részt ezen a kiállításon, és mutassák be a saját területüket, a turisztikai értékeket, célpontokat. A legintezívebben a Szigetszentmiklóson működő TDM vett ebben részt, és nagyon hasznos tapasztalatokkal érkeztek haza mind az erősségeket, mind pedig a hiányosságokat tekintve. E tapasztalatok alapján fogalmazták meg a megye turizmusának erősítését, fejlesztését is, hiszen fantasztikus idegenforgalmi látványosságok – épített és kulturális értékek - vannak a megyében, amelyeket érdemes megmutatni az országnak, a világnak, és el kell tudni adni.

A varsói turisztikai kiállításon is bemutatkozott Pest megye

Ez valóban fontos, de vajon mennyit tud megmutatni ebből a megye, amikor az ország egyik legkiemelkedőbb turisztikai célpontját, a fővárost öleli körül?
- Az igen erős Budapest központúság egy kicsit eltorzítja a piacot, s mi szeretnénk változtatni ezen. Kiváló és csodás látványosságaink, értékeink vannak, de nagyon kevés a szálláshely a megyében. Most a turisták célpontja Budapest, ott szállnak meg, és kirándulnak a megyében. Mi azonban azt szeretnénk, hogy ez forduljon meg. A családok menjenek ki a Pilisbe, a Börzsönybe, a gödöllői dombságba, töltsenek el néhány napot fantasztikus környezetben, és innen menjenek be időnként Budapestre, a világ egyik legszebb fővárosába is körülnézni.

Vajon mennyi idő, vagy mi szükséges ahhoz, hogy ez megvalósuljon?
- Az igény mindenképpen megvan rá. Az egyik preferált célterületünk az Ipoly mente, ahol nyáron bizony nem lehet szállást találni. Csodálatos környezetbe mehetnek a családok, és most már vannak attrakciók is, de ezeket a lehetőségeket bővíteni lehetne. Véleményem szerint a világ legkedvezőbb szállodahelye Nagymaros, mert onnan a visegrádi várat lehet látni, ám pillanatnyilag nincs ott hotel. Ha megvizsgáljuk a Pest megyei szálláshelyeket – Gödöllőt, Ráckevét, Visegrádot – azt látjuk, hogy igen nagyfokú kihasználtsággal működnek, vagyis jól látszik, hogy szükség volna további fejlesztésekre.

A megyei önkormányzat katalizátora lehet annak, hogy ilyen befektetések érkezzenek. Dolgoznak rajta?
- Természetesen, hiszen a törvény is előírja számunkra a területfejlesztést, s most a kompenzáció okán pedig a gazdaságélénkítés is a feladatunk. Így nagy erőkkel dolgozunk ezeken.
A turizmus kapcsán említette a természeti, épített vagy akár kulturális értékeket, amelyeket igen komolyan feltérképeztek. Mit mutatnak meg ezekből a megyébe érkezőknek?
2014-ben, amikor a jelenlegi önkormányzat megkezdte a működését, az egyik fontos célunk volt a Pest megye brand építése, amelynek egyik eszköze a Pest megyei értéktár létrehozása, a helyi értéktár-bizottságok megalakítása. Egyre több települést vonunk be ebbe a munkában és az Év értéke pályázatra is jobbnál jobb pályamunkák érkeztek. Jól látszik, hogy a települések felfedezték az értékeiket. Kiállításunk folyamatosan járja a megyét. Eddig 20 helyszínen volt már, de eljutott Hargitába és egy fővárosi fesztiválra is. Eleinte persze sok nehézség támadt, de egyre inkább észlelték a települések, hogy olyan értékeik vannak, amelyek megléte – bár számukra természetesnek tűnik - a máshonnan érkezők számára kuriózum. Ma már 60 településről 160 érték található a megyei értéktárban.

Pest megye térképére tekintve azt látjuk, hogy bizony, egy-egy pontja igen messze van akár a középponttól, akár a megye más területeitől. Hogyan tudják ebben a földrajzi elhelyezkedésében jól megtalálni a közös fejlesztési pontokat?
- A megye délkeleti, valamint északi részében vannak a leszakadó térségeink – Nagykőrös, Cegléd, Nagykáta térsége, valamint az Ipolyság – amelyek nem csak a távolság okán vannak hátrányosabb helyzetben, mint a budapesti agglomeráció, vagy a dunántúli megyék. Az ő státuszukat próbáljuk erősíteni majd a kompenzációs forrásból is oly módon, hogy ezek a térségek felzárkózásuk elősegítéseként 1-1 milliárd forinttal több pénzt, 2020 után pedig további lehetőségeket kapnak.

Megjelent a Pest Megye Lapja novemberi számában