Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási lehetőségeire.

A továbbiakban megvizsgálunk néhány tipikus adatot azzal kapcsolatban, hogy miként alakult a cégek száma Pest megyében Budapesthez és a néhány kiválasztott megyéhez viszonyítva.

Pest megyében 2013-ban 20,5%-kal kevesebb új vállalkozás indult el, mint 2007-ben. Általában minden megyében és régióban csökkent az új induló cégek száma 2013-ban, de kisebb mértékben, mint Pest megyében. (Például a csökkenés mértéke Hajdú-Bihar megyében csak 9%.) A budapesti adat 14,5%, ez „felhúzza” a Közép-Magyarország értéket 16,5%-ra. Ennél sokkal rosszabb Pest megye helyzete a megszűnt vállalkozások tekintetében: 2012-re több mint kétszer annyi cég szűnt meg, mint 2007-ben. A cégek „halálozási adata” 2007 és 2012 között folyamatosan növekedett.
Az országos szinten megszűnt összes cég számához viszonyítva a Pest megyében megszűnt cégek számát 2007-ben 11,97%-ot, 2012-ben pedig 13,16%-ot kapunk: ez 10%-os növekedés.

Pest megye estén a cégek száma legerőteljesebben az építőiparban és a pénzügyi-biztosítási területen csökkent. Növekedés tapasztalható a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban, és minimális a csökkenés az oktatás, szakmai, tudományos- és műszaki tevékenység, valamint az infokommunikáció ágazatban. Ezeken a területeken a további befektetések jelentős többlet értékteremtést hozhatnának.

A vállalkozás sűrűség azt mutatja meg, hogy a lakosság számához mérve hogyan alakul a vállalkozások száma. Ez a mutató nyilvánvalóan érzékelteti a foglalkoztatási lehetőségeket, ezért nagy a jelentősége, de a lakosság számához mérten több vállalkozás a gazdaság élénkítésére is jó hatással lehet, továbbá megnyitja a lehetőségét a szorosabb vállalkozási együttműködés, a klaszterek létrejötte előtt.

(A megszűnt vállalkozások számára csak 2012. évi adat áll rendelkezésre)

Pest megyében több, mint kétszer annyi cég szűnt meg 2012-ben, mint 2007-ben. 

Az országos átlag 86,5%, vagyis országos szinten 86,5 %-kal több cég szűnt 2012-ben, mint 2007-ben. Ha az új és a megszűnt cégek számát vetjük össze, akkor azt látjuk, hogy 1000 lakosra ez az érték Budapest és Pest megye esetén is 2007-ben meg közel azonos. Viszont az új vállalkozások 2013 és a megszűnt vállalkozások 2012 évi száma alapján Budapesten az 1000 lakosra jutó megszűnt vállalkozás 10,6 %-kal, Pest megyében pedig 8%-kal több. Valószínű azonban, hogy ha a 2013-ban megszűnt cégek számát tudtuk volna összevetni a 2013-ban létrejött cégek számával, akkor a különbség a megszűnők javára még nagyobb lett volna. Az országos átlag a 2013-2012 évi értékre 7,2 cég.

Egy KSH tanulmány (A gazdasági folyamatok regionális különbségei. KSH. 2013. december) 2011. évi adatokra támaszkodva megyei szinten elemezte a GDP/fő és az ezer lakosra jutó társas vállalkozások számának kapcsolatát. Azt találta, hogy a két mutató között összefüggés mutatható ki: az ezer lakosra jutó társas vállalkozások számának növekedése növekvő GDP/fő értékkel jár együtt. Kivétel Győr-Moson-Sopron megye, amely alacsonyabb vállalkozás sűrűség mellett is a nagy GDP/fő értékkel rendelkezik. Ennek nyilvánvaló oka az ebben a megyében lévő nagyvállalatok hatása. A másik kivétel Pest megye, amelyben a vállalkozás sűrűség Budapest után a legnagyobb, viszont a GDP/fő érték tekintetében 4 megye is megelőzi (Vas, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye). Ez valószínűleg az ezen megyékben működő vállalkozások jellemzőinek köszönhető. A legvalószínűbb ok az, hogy nagyon sok a mikrocég Pest megyében, amelyek nem végeznek jelentős hozzáadott értéket teremtő tevékenységet, így nem tudnak nagy hatást gyakorolni a GDP növekedésére. Budapest kirívóan magas értékeit sajátos helyzete okozza. Egyrészt a legnagyobb létszámot foglalkoztató 100 magyarországi székhelyű szervezet közül 2011-ben 52-nek Budapesten volt a központja. Másrészt Budapest a központja sok nagy hozzáadott értéket előállító termelő- és szolgáltató cégnek.

Megvizsgáltuk ezt az összefüggésrendszert frissebb adatokkal régiós bontásban, és az összes működő vállalkozás figyelembevételével.

Az összefüggés 2013-ban is kimutatható: az ezer lakosra jutó működő vállalkozások számának növekedésével nő a GDP/fő érték. Kisebb eltérés Nyugat- és Közép-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország esetén tapasztalható. Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon a kisebb vállalkozássűrűség mellett nagyobb egy főre jutó GDP értéket a nagyvállalatok hatása okozhatja. Közép-Magyarország esetén pedig a jelentős eltérés továbbra is Budapest kimagaslóan jó adatainak köszönhető, hiszen Pest megye magában csak a harmadik helyen van az egy főre jutó GDP tekintetében annak ellenére, hogy a cégsűrűség tekintetében jobb helyzetben van, mint az egy főre jutó GDP tekintetében nála jobb helyezést elérő Közép- és Nyugat-Dunántúl. Ebből ismét le kell vonni azt a következtetést, hogy Pest megye valós adatait elrejti, illetve jobbnak tűnteti fel az, hogy Budapesttel együtt a Közép-Magyarországi régió része.

A vállalkozásoknak rendkívül csekély forrás jutott az operatív programokból 2007-2013 között a régióban. Az alábbi ábra megyék fejlettségét és a támogatott vállalkozásoknak az összes 10 fő feletti vállalkozáshoz képest számított részarányát mutatja: a két adatsor között nem mutatható ki összefüggés, ugyanakkor Pest (piros jelölő), Nógrád megye és Budapest adata extrém értéket képez ebben a vállalkozói szegmensben. [Forrás: A 10 fő feletti KKV-k támogatási jellemzői és létszámalakulása (2007-2013), palyazat.gov.hu)]

A vállalkozásokkal kapcsolatban összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy Pest megyében nem azok számával, hanem inkább a végzett tevékenységgel van a probléma. Növelni kellene a nagy hozzáadott értéket előállító, tudás-és innováció-gazdag tevékenységeket végző cégek arányát. Szükség lenne továbbá új cégekre, „kreatív start-up-okra”. Ehhez jelentős források, elsősorban célzott pályázati lehetőségek szükségesek 2014-2020-ban. De fontos lenne az innovatív klaszterek létrejöttének ill. a meglévők továbbfejlesztésének erőteljes támogatására is. 

Ehhez jelentős források, elsősorban célzott pályázati lehetőségek szükségesek 2014-2020-ban. De fontos lenne az innovatív klaszterek létrejöttének ill. a meglévők továbbfejlesztésének erőteljes támogatására is.

Cikksorozatunkban bemutatjuk Pest megye versenyképességi visszaesésének több oldalról és szempont szerint elvégzett elemzésének eredményeit.

Cikk letöltése PDF-ben

 Kapcsolattartó a témában:

dr. Popovics Gábor
irodavezető
Elnöki és Területfejlesztési Iroda
Tel.: 06-1-233-6808; Fax: 06-1-233-6884
Mobil: 06-20-262-42-01
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.