Tájékoztató a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóbevételek felhasználásáról

Részletek

Megjelent: 2024. szeptember 30. hétfő, 19:30

A tájékoztató átfogó képet nyújt a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóbevétel felhasználásáról a 2021 és 2024 III. negyedév közötti időszakban. A dokumentum bemutatja az adóbevételek elosztását és a támogatások felhasználásának adatait. 

I. Háttér

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alapján a vármegyei önkormányzat rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat vezethet be.

A gödi különleges gazdasági övezet helyi adóiról szóló 18/2020. (XI.5.) önkormányzati rendelet alapján
- az építményadó éves mértéke 1164 Ft/m2.
- a telekadó éves mértéke 166 Ft /m2.
- állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a helyi iparűzési adó éves mértéke az adóalap 1 %-a.

Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. Az állami adóhatóság a beszedett adót átutalja vármegyei önkormányzat által megadott számlája javára. Szükség esetén a vármegyei önkormányzat az állami adóhatóság megkeresését követő 5 napon belül visszautalja az állami adóhatóság által meghatározott számlára az adózót véglegessé vált hatósági határozat alapján megillető visszatérítés összegét.

A Htv. 8.§ (3) bekezdése szerint az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti vármegye területén fekvő – különös tekintettel a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, a beruházással közvetlenebbül érintett – települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a vármegyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire, továbbá a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a vármegyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel.

A Htv. alapján a Kormány rendeletben [294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet] meghatározta a különleges gazdasági övezet területét és a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatokat. A beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzat Csomád Község Önkormányzata, Dunakeszi Város Önkormányzata, Erdőkertes Község Önkormányzata, Fót Város Önkormányzata, Göd Város Önkormányzata, Sződ Község Önkormányzata és Veresegyház Város Önkormányzata.

A fentiekkel kapcsolatban tehát megállapítható, hogy
- az adóbevételt elsősorban a beruházással közvetlenebbül érintett települések fejlesztéseinek és működésének támogatására kell felhasználni;
- a Htv. szerint a vármegye területén „működő szerezetek működésének támogatására” is felhasználható.

A fentiek alapján Pest Vármegye Közgyűlése az önkormányzati támogatásokról szóló 5/2023. (IV.06.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) állapítja meg az ezzel kapcsolatos szabályokat. Az adóbevétel felhasználásának szabályait a Rendelet IV. fejezete tartalmazza.

A Htv. 8. § (4) bekezdése, valamint a Rendelet 32. § alapján a gödi különleges gazdasági övezetből származó helyi adóbevételek az alábbi alapok útján kerülnek felhasználásra:
a) Településfejlesztési és működési alap,
b) Göd város elkülönített fejlesztési és működési alapja,
c) Civil támogatási alap,
d) Vármegyei önkormányzati beruházási alap.

Az adóbevétel (a-c) pontjában foglalt alapok közötti allokációjáról a Közgyűlés határozattal dönt. A döntést a Közgyűlés az év során bármikor meghozhatja a beérkezett adó mennyiségének függvényében, így rendszerint évente több allokációs döntés is születik. A vármegyei önkormányzati beruházási alap összege az adóbevétel 17%-a, összhangban a Htv.-ben meghatározott mértékkel. Az adóbevétel 3%-át a vármegyei önkormányzat működési költségeire használhatja fel, szintén a Törvény rendelkezései szerint.

A Településfejlesztési és működési alap forráskerete elsősorban településfejlesztési és az ezzel kapcsolatban közvetlenül felmerülő tevékenységekre, önkormányzati feladatellátást szolgáló működési támogatásra, egyházak fejlesztési célú tevékenységeire fordítható, döntő részben Csomád, Dunakeszi, Erdőkertes, Fót, Göd, Sződ és Veresegyház területén megvalósítandó fejlesztésekre.

Göd város elkülönített fejlesztési és működési alapja a Göd Város Önkormányzata és a fenntartásában működő intézmények, valamint kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok fejlesztéseire, valamint önkormányzati feladatellátását szolgáló működési támogatásaira használható fel.

Göd Város Önkormányzata évente beruházási keretprogramot nyújthat be Pest Vármegye Önkormányzata részére, amely tartalmazza a benyújtáskor hatályos, Göd város integrált településfejlesztési stratégiájához vagy településfejlesztési koncepciójához illeszkedő, fejlesztési javaslatok (a továbbiakban: projektek) azonosítható módon történő megnevezését. A beruházási keretprogramról a Közgyűlés határozattal dönt.

Az alap terhére a beruházási keretprogramban szereplő projektek támogatására Göd Város Önkormányzata a közgyűlés elnökéhez intézett írásos nyilatkozatot (a továbbiakban: fejlesztési forráslehívás) nyújthat be. A fejlesztési forráslehívásban meg kell jelölni a megvalósítani tervezett projektet és annak tervezett elszámolható költségét. A fejlesztési forráslehívás alapján a közgyűlés elnöke intézkedik a projekt megvalósítására vonatkozó támogatási szerződés megkötéséről, azaz ezen projektek esetében a támogatás „automatikus”, külön bizottsági döntésre nincs szükség. Ha Göd Város Önkormányzata nem nyújt be beruházási keretprogramot vagy a beruházási keretprogramban nem szereplő fejlesztést kíván megvalósítani, a fejlesztés támogatása érdekében egyedi támogatási kérelmet nyújthat be. Ebben az esetben a projekt támogatásáról az előző alapnál ismertetett szabályok szerint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság dönt.

A Civil támogatási alap a Rendeletben meghatározott szervezetek működésének, tevékenységének támogatására használható fel, csak és kizárólag pályázati eljárás útján.

A Rendelet biztosítja, hogy a gödi különleges gazdasági övezetből befolyt helyi adóbevételek megfelelően kerüljenek felosztásra és felhasználásra, elősegítve a településfejlesztést, a helyi civil szervezetek támogatását. A rendelet megfelelő alapot teremt arra, hogy a vármegye és a települések fejlesztési céljai, valamint a civil szervezetek támogatása átlátható és következetes módon valósuljon meg, hozzájárulva a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

II. A felosztható adóbevétel allokációja

A fentiek alapján tehát a Településfejlesztési és működési alap, Göd város elkülönített fejlesztési és működési alapja, valamint a Civil támogatási alap képezi a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóbevétel ún. felosztható részét, amelyről a Rendelet fenti szabályai alapján a Közgyűlés hoz döntést – az év során befolyó adóbevétel függvényében – évente több alkalommal.

Az alábbi adatok alapján látható, hogy a legnagyobb források a Göd város elkülönített fejlesztési és működési alapjába kerültek felosztásra. A Településfejlesztési és működési alap is jelentős összeggel részesült, míg a Civil támogatási alap az allokált források kisebb részét képviseli. Az allokációs döntésekből látható tehát, hogy a településfejlesztési projektek és működési támogatások (82%) prioritást élveznek a civil kezdeményezésekhez (13%) képest, azonban mindkét terület részesül a gazdasági övezetből befolyt adóbevételekből.

Az elemzés a továbbiakban (III-VI. alcím) a Településfejlesztési és működési alap, valamint Göd város elkülönített fejlesztési és működési alapjának adatait tartalmazza, míg a Civil támogatási alapot – amely mind a támogatás tárgyában, a támogatott szervezetek típusában eltér a mási két alaptól – a VII. alcímben mutatjuk be.


III. Felosztható adóbevétel allokációja és a támogatói döntések éves bontásban

Az alábbi ábra éves bontásban tartalmazza a befolyt aktuális adóbevétel éves allokációját (Civil támogatási alap nélkül) a Közgyűlési döntések alapján (kék oszlopok), míg a másik oszlop a Gazdasági és Pénzügyi bizottság támogatói döntésének alapján nyújtott támogatások összegét tartalmazza éves bontásban. Az eltéréseket természetesen az okozza, hogy a korábbi évek befolyt adóbevételének felhasználásáról szóló döntések – a beérkező támogatási kérelmek alapján – a következő évben, folyamatosan születtek meg. Az ábrán is jól látható, hogy a két alapra biztosított forrás az évek során növekvő tendenciát mutatott (2024. év a III. negyedév végéig allokált forrásokat tartalmazza csak).

Az alapok együttes összegének kicsi, mindössze 1,9%-át Pest Vármegye Önkormányzata használta fel Gödön az övezetbe tartozó Nemeskéri-Kiss Miklós út menti erdő-telepítésre, illetve előnevelt fák telepítésére, továbbá közvilágítás létesítésére, továbbá az övezetbe tartozó közutak fenntartására 2021-2024. években.

Az alapokba helyezett III. negyedév végi (2024. szeptember 30-i állapot szerinti) adóbevétel rendkívül kis hányada, mindössze 32,5 millió Ft nem került még bizottsági döntéssel odaítélésre, így jelentősebb összegű támogatási döntésekre a Közgyűlés soron következő allokációs döntését követően kerülhet sor.

IV. A támogatások felhasználása a projektek megvalósítási helye szerint

2021-2024. III. negyedéve közötti időszakban a két alapból nyújtott támogatások 70,01%-a Göd városában megvalósult fejlesztésekre (illetve a települési önkormányzat működésére) kerültek felhasználásra, míg az adóbevétel kevesebb mint 10-10 %-a Dunakeszi és Fót településeken hasznosul(t).

A támogatások jelentős segítséget jelentenek az utóbbi években jelentős helyi adóbevételtől eleső Csomád önkormányzatának, amely mind működésre, mind fejlesztésre több alkalommal támogatást nyert el.

A Gödre allokált adóbevételeket (8,5 milliárd Ft) kedvezményezettekre szétbontva megállapítható, hogy a Gödön hasznosuló források közel 2/3 részével közvetlenül Göd Város Önkormányzata rendelkezhetett. Közel 1,2 milliárd forintból újult meg a gödi Duna út a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kivitelezésében.

A Településfejlesztési és működési alap forráskerete nem kizárólag a települési önkormányzatok, hanem más szervezetek „övezeti” településein megvalósuló fejlesztéseire is felhasználható. Ha kizárólag a két alap települési önkormányzatok részére nyújtott támogatásokra fókuszálunk, Göd dominanciáját arányaiban az előzőekkel szinte teljesen megegyező érték (70,07 %) jelzi, míg a második legtöbb támogatást Dunakeszi Város Önkormányzata kapta. A támogatások darabszámát tekintve természetesen Göd Város Önkormányzata az első 52 támogatási szerződéssel, míg Csomád (18) és Erdőkertes (9) nagyobb számú, de arányaiban kisebb összegű támogatásban részesült.

V. A támogatások felhasználása felhasználási cél szerint

Az alábbi ábra a 2021-2024. III. negyedév közötti időszak különböző célokra fordított támogatások felhasználását mutatja a támogatási igények szerint.

Megállapítható, hogy a legnagyobb igény a helyi közutak, valamint a járdák, kerékpárutak és parkolók építésére és felújítására irányul. Ezen célokra a teljes támogatási keret 40%-a került allokálásra, ami a legjelentősebb részarányt képviseli.

Jelentős összegeket fordított a Támogató az oktatási és gyermeknevelési infrastruktúra fejlesztésének támogatására, amely a támogatások 20 %-át tette ki, kiemelve ennek a területnek a fontosságát a fejlesztési prioritások között az „övezeti” agglomerációs településeken.

A települési önkormányzatok működési támogatása ennél kisebb arányt, kevesebb mint 10%-ot "ért el".

VI.  Támogatáskezelési adatok

Az ábra a 2021-2024. III. negyedévben nyújtott támogatások státuszát mutatja, összevetve a támogatási összegeket és a támogatások darabszámát 2024. szeptember 30-i állapot szerint.

A projektek megvalósítása sok esetben hosszabb időt vehet igénybe, különösen, ha komplex infrastruktúra-fejlesztési, oktatási vagy közlekedési projektekről van szó. A befejezett projektek száma (74 db) közel azonos a támogatási szerződéskötés és megvalósítás alatt álló (73 db) projektekkel, azonban ezek támogatási összege arányaiban jóval kevesebb, ami azt jelenti, hogy a kisebb, kevésbé komplex projektek valósultak meg hamarabb.

Az ábrán szereplő adatok egy „pillanatfelvételt” mutatnak, a döntéseknek megfelelő támogatási-szerződéskötések, valamint a támogatások elszámolásának ellenőrzése és hiánypótlása folyamatosan történik.

Módszertani megjegyzések:

A 2-7. ábrák nem tartalmazzák azokat a megítélt támogatásokat, amelyekre vonatkozó támogatási szerződésektől a kedvezményezett utóbb elállt, vagy amelyeket a Támogató visszavont, továbbá a támogatási összegek azon részét, amelyeket utóbb a Kedvezményezett nem használt fel. Ezek a tételek összesen nem haladják meg a nyújtott támogatások 1,2 %-át, illetve 0,2%-át. Ezek az összegek azoknak az alapoknak a forráskeretét növelik, amelyekből a Támogató a támogatást nyújtotta, így támogatásra újra felhasználhatóak.

A 2. és a 7. számú ábrák esetében a támogató által megítélt többlettámogatások, továbbá a Kedvezményezett által fel nem használt részösszegek az eredeti támogatás megítélésének évében kerültek kimutatásra. Ezek az összegek nem haladják meg nyújtott támogatások 0,8 %-át, így az elemzés lényeges megállapítása szempontjából nem szignifikánsak.

A 6. ábra esetében több projekt vegyes felhasználási célt tartalmaz. Ezért ezek a projektre legjellemzőbb, legnagyobb támogatás-részt magában foglaló célterület szerint kerültek besorolásra. Megjegyzendő, hogy több projekt több célterület alá is besorolást nyerhetett volna, a támogatások pontos statisztikai kimutatásának követelménye miatt csak ahhoz a célterülethez soroltuk, amelyre a projekt támogatott tevékenysége elsődlegesen irányul. Bár ezek a körülmények némileg torzíthatják a célokat, a kimutatás lényege, hogy egy átfogó kép látszódjon a támogatások felhasználásának főbb célterületeiről.

VII. Civil támogatási alap forrásfelhasználása

A Civil támogatási alap a Rendeletben meghatározott szervezetek működésének, tevékenységének támogatására használható fel, csak és kizárólag pályázati eljárás útján. A Civil támogatási alap a teljes felosztható adóbevétel 18%-át képezte 2021-2024. III.negyedév között. A pályázati felhívásban meghatározott település elsősorban övezeti település vagy az alábbi települések lehetnek: Csömör, Csörög, Mogyoród, Őrbottyán, Sződliget, Vácrátót.

Támogatást igénylő az a civil szervezet lehet, amelynek székhelye a fenti települések valamelyikén található, és támogatható tevékenységét e települések területén valósítja meg (kivéve egyházak esetén, ahol a székhely más is lehet, de a tevékenységet e településeken kell megvalósítani).

A Civil támogatási alapra ezidáig 8 pályázati felhívás jelent meg, a 8. pályázati felhívás eredményéről még nem született döntés.

Az alábbi ábrán a Civil Támogatási Alapból elnyert pályázatok megvalósulási hely szerinti eloszlása látható, 2021-2024 III. negyedév közötti időszakban. Az ábra egyrészt megjeleníti az elnyert támogatások összegét (oszlop), másrészt az támogatott pályázatok darabszámát (pontok) települési bontásban:

Dunakeszi, Göd és Fót településeken működő civil szervezetek részesültek a legnagyobb összegű támogatásban 2021-2024. III. negyedév között.

Számos projekt több helyszínen valósul meg, ezért ezeket a "Több megvalósítási helyszín" kategóriája alá soroltuk.

Kapcsolódó dokumentumok

- Tájékoztató a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóbevételből nyújtott támogatásokról

Támogatott projektek a 2021-2024. III. negyedév között a Településfejlesztési és működési alap, valamint Göd Város elkülönített fejlesztési és működési alapjából

Civil támogatási alap 7. sz. felhívásának nyertes projektjei
Civil támogatási alap 6. sz. felhívásának nyertes projektjei
Civil támogatási alap 5. sz. felhívásának nyertes projektjei
Civil támogatási alap 4. sz. felhívásának nyertes projektjei
Civil támogatási alap 3. sz. felhívásának nyertes projektjei
Civil támogatási alap 2. sz. felhívásának nyertes projektjei
Civil támogatási alap 1. sz. felhívásának nyertes projektjei