Zámorhegyi remeteség - Pusztazámor
- Részletek
- Megjelent: 2018. január 04. csütörtök, 11:53
Zámorhegyi remeteség - Pusztazámor
A temetőkertben látható Pusztazámor leghíresebb nevezetessége a XVIII. században épült zámorhegyi remeteség.
Az épületet a török uralom után a községet újratelepíp Mentler Mihály nagyszombati főbíró 1758-ban emeltette a zámorhegyi remetekápolnát Lenthy István, azaz „Jeromos atya” ferencesrendi szerzetes számára, aki 22 évig élt Nagyszombat mellett remeteségben s akinek megengedték, hogy Zámor hegyén letelepedjék és a környék falvaiban kolduljon. A második remete fráter Philippus Munkhuber ágostonrendi szerzetes volt. A hagyomány szerint a II. József-féle szekularizáció után a pálosrendi „Laci páter” húzódott meg itt.
1818-tól üresek a cellák. 1888-tól 1945-ig plébániatemplomként szolgált, melyet a község Knupfer András földbirtokosnak köszönhet, aki Érd határában lévő 120 kh földjét és néhány ezer forintot a felállítandó római katolikus plébánia alapítására hagyományozta.
Titulusa: Urunk színeváltozása. Altemplomában sírok vannak; többek között Mentler Károly és János sírládája.
A remetetemplom építésénél - az 1761. évi sóskúti canonica visitatio szerint - felhasználták egy 11 m hosszú, 6,5 m széles XIII. században épült patkó alakú román templom maradványait.
Az épület - amely szerves egységet képez a mellette épült harangházzal és szerzetesi cellákkal - hazánk egyedülálló barokk műemlék különlegessége mind alaprajzi, mind felépítményi rendszerében művelődéstörténeti és műemléki szempontból egyaránt. A remetetemplom oromzatos homlokzatának nyeregtetején fa tornyocska ül. A homlokzaton balról kosáríves, zárköves, rokokó csüngő díszes, faragott keretű templombejárat, jobbról kőkeretes kriptalejárat, az emeletszinten két téglányalakú, kőkeretes ablak.
A remete-templom épületében napjainkban állandó vallás- és helytörténeti kiállítás látható.
