Az első színes játékfilm Pest megyei forgatása, Dabas

Az első színes játékfilm Pest megyei forgatása, Dabas

Az első, teljes hosszában színes magyar játékfilmet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte, operatőre Hegyi Barnabás volt. Ludas Matyit a korszak népszerű és tehetséges, tragikusan fiatalon elhunyt színésze Soós Imre, a női főszerepet szintén a népi demokrácia felfedezettje, Horváth Teri játszotta. A stáblistán olyan színészlegendák neveit olvashatjuk még, mint Kiss Manyi, Horváth Tivadar, Görbe János, Ruttkai Éva, Balázs Samu, Somlay Artúr, Fónay Márta és mások. A filmben a nagyszámú statisztériát részben Dabas lakossága alkotta. A jeleneteket Dabas mellett Dömsödön, Sáriban, Gyónon és Gödöllőn vették fel.

dabas ludas matyi10

1949. augusztus 20-a a magyar történelemben a szocialista államalapítás napja. Ugyanezen a napon a fővárost övező Pest megyében elkezdődött az 1948. március 21-én államosított hazai filmgyártás nagy és demonstratív erőpróbája, az első teljes hosszában színes magyar játékfilm forgatása. A két dátum egybeesése nem a véletlen műve, a munkálatok kezdetét a korszellemnek megfelelően az új, szovjet típusú alkotmány, az 1949. évi XX. törvény érvénybe léptetéséhez, augusztus 20-hoz időzítették. A közvéleményt az előkészületekről, annak különféle fázisairól már hónapokkal korábban felkészítették a Magyar Távirati Iroda és a lapok híradásaival.

Előkészületek

A Magyar Dolgozók Pártja Kulturális Akadémiáján 1949. március 25-én, „Merre haladjon a magyar film?” címmel tartott előadásában Hont Ferenc (1907-1979), a Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatója, az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője jelentette be: „Ebben az évben legalább 12 filmet kell elkészítenünk. Feladataink közé tartozik az első magyar demokratikus színes játékfilm, Fazekas Ludas Matyijának elkészítése.” Az előadás irányt mutató gondolatai a másnapi Szabad Nép hasábjain jutottak el az olvasókhoz, majd néhány hét múlva ugyanitt Szinetár György (1905-1974) forgatókönyvének befejezését is hírül adták. A technikai felkészülés, tapasztalatszerzés érdekében végzett kísérletezés közben elkészült az első színes külső felvétel: negyvenméteres kultúrfilmet készítettek a solymászatról, majd úgy döntöttek, hogy a május elsejei felvonulást is színes híradófilmen örökítik meg. Az első színes híradófilmet a mozi nézők tíz és tízezrei csodálták meg, a színes film előhívás technikai hátteréről Volkmayer Antal laboratóriumvezető május végén, ismét a Szabad Népben adott számot. Ezek az adatok jól bizonyítják, hogy a film politikai rendelésre készült osztályharcos üzenettel, de a koalíciós idők zárultával, a teljes filmgyártás államosítása után ez már nem is lehetett másképp. A szegény ember igaz ügyének győzelemre vitelét a Filmpolitikai Bizottság monumentális alkotásként, teljes hosszában színes technikával, egy millió forintot meghaladó rekord költségvetéssel, külső helyszíneken sok statisztával és a korhűség biztosításával tervezte meg. A rendezői feladatokat a nagyműveltségű Nádasdy Kálmánra (1904-1980) bízták, akinek munkáját Ranódy László (1919-1983) segítette. Operatőrnek Hegyi Barnabást (1914-1966), a korszak elismerten legjobb szakemberét kérték fel. Ő a színes filmfényképezésben 1942-ben szerzett jártasságot, amikor „A beszélő köntös” című alkotás három, összesen tízperces színes betétjét készítette német Agfacolor filmre. A „Lúdas Matyi”-hoz a belga Gevaert vállalat kísérleti Gevacolor tekercsét használták, melynek színreakcióját Hegyi Barnabás az Operaházban erre a célra készített táblákkal kísérletezte ki. A forgatókönyvet a Filmpolitikai Bizottság folyamatos kontrollja mellett Szinetár György készítette. Fazekas Mihály 1817-ben véglegesített műve a kor és a megrendelők igénye szerint alaposan megváltozott, de még mindig élvezhető, szerethető maradt. Lúdas Matyiból olyan népi hőst faragtak, aki igazságos harcában nem magányos, mint az eredeti műben, hanem sok hozzáálmodott társ, a kizsákmányoltak széles rétege segíti forradalmát. A film végére pedig a gőgős, gonosz, de tehetetlen Döbrögi nem javulhat meg, hanem tömeges kiröhögésre ítélik. Nincs kegyelem a családtagoknak és a többi népnyúzónak sem, csupa fölösleges, idejét múlt, negatív figuraként öltenek testet. Bár a filmes szakirodalom általában nem rögzíti, de a korábbi feldolgozások közül leginkább Móricz Zsigmond 1911-ben készült „Ludas Matyi” című három felvonásos komédiájának hatása érződik leginkább a végeredményen, hiszen például a szereplők körének jelentős bővítése, a szerelmi szál beiktatása és a cselekmény elmozdítása a mese világából a realizmus felé először ebben a színpadi adaptációban jelent meg. A forgatókönyv összesen 120 jelenetet és 662 beállítást tartalmazott, s ehhez rekordszámú statisztát, csak a vásári jelenethez több mint 600 főt alkalmaztak a felvételek során.

dabas ludas matyi

Főszereplőként az első körben a Nemzeti Színház filmes tapasztalattal is rendelkező művészét, Gábor Miklóst (1919-1998) képzelték el. Nádasdy végül főiskolai tanítványát, a virtigli parasztgyerek Soós Imrét (1930-1957) választotta, partnerével, a szintén paraszti sorból érkező évfolyamtárs Horváth Terivel párban. A neves színészt tulajdonképpen Horváth Teri (1929-2009) ejtette ki, ő ugyanis Piros szerepének próbafelvételijén hitelességével elkápráztatta a rendezőpárost. Számukra így vált rögtön nyilvánvalóvá, hogy új Matyit kell keresni, mert alkatilag eltérőek, nem alkotnak párt. Amikor Gábor Miklós továbbrohant a színészélet zsúfolt napi mókuskerekébe, ebből azonnal hosszas vita támadt, melybe a csendesen meghúzódó Horváth Teri is beleszólt: „Igazi Lúdas Matyi csak Soós Imre lehet. Tessék kipróbálni!” Nem mondtak azonnal igent, de a zuglói Hunnia filmstúdió szépen parkosított udvarán még aznap délután rögtönzött próbafelvételi helyzetgyakorlat most is zseniális volt és minden kételyt eloszlatott.

A forgatási helyszín kiválasztásában az Alsódabason forgató „Úri muri” stábjának vannak elévülhetetlen érdemei, ugyanis ők hívták fel a figyelmet a település és környezete ideális adottságaira: a páratlan kúria-együttesre, mely kiváló közlekedéssel, a főváros közelségének minden praktikumával párosult.

Indul a forgatás, helyszínek: Alsódabas, Dömsöd, Felsődabas, Gödöllő, Gyón, Sári.

A felvételek a mai Dabas városának területén kezdődtek és minden jogelőd községét érintették. Sáriban volt az első forgatási nap: „Az a jelenet volt a legislegelső, amikor jön az ispán, Szakács Miklós személyében, lóháton, fekete zsinóros ruhában. Engem, Pirost, fölrakott egy szekérre. Ültem a zsákok tetején. Abban a piros babos kendőmben, amelyikben megfogadtam, hogy így fejkendősen is lehet valaki színésznő. Szemem Matyitól búcsúzott, hátrafelé lestem, mint Lót felesége. Imre, Matyi képében, káromkodott...Szikrát vetett keskeny, szürke szeme „Hogy az a mennyköves, tüzes istennyila agyon nem csapja valahány zsivány dologtalan úr van a világon!” Ez volt Imrének az első kocka. Dél lett. Rengeteg statisztéria, lovasok, kint tántorgott a falu népe. A kocsmárosné rántottát sütött nekünk ebédre. Imre mindig szerette. Harminc forint diétapénzt is adtak. Az ebédünk tíz forintból kitellett” - emlékezett vissza Horváth Teri közel három évtizeddel később, 1978-ban. Itt, Sáriban rendezték be Lúdas Matyi házát, melyet végül fölgyújtottak. A korhűség miatt villanyoszlopokat tüntettek el, háztetők fedését cserélték zsúpszalmára. A faluszéli rét-legelő (Páskom) szintén több jelenet helyszíne volt, melyekre Horváth Teri különösen szívesen gondolt vissza: „Estefelé a Sári-gyöpön volt a felvétel. A rétet én neveztem így. Szülőfalumban is van egy Sári-gyöp. S ez a gyöp éppen Sáriban volt, nem lehetett más nekem, csak Sári-gyöp. Messze, a gyöp közepén Matyi a botját farigcsálta, őrizte a ludakat. A nap pirosan nyugodott estefelé. Messze el lehetett látni, se bárányfelhő, se fa, se domb. Csak a zöld rét. Imre ülő alakja fehérlett a gyolcsban. Én szaladtam feléje, szétrezzentettem csipegető fehér lúdjait. „Matyi, Matyikám! Holnap visznek a kastélyba.” Féltékenyen hallgatott, haragudott. De nem rám, hanem értem.”

dabas ludas matyi3

A forgatás fő helyszínét, Döbrögi kastélyát Gyón község legszebb úri lakában, a Halász Móricz kúriában rendezték be. Nem ment azonban könnyen a dolog. A ház ura elsőre vonakodott az ajánlattól és más falubéli kúriákra igyekezett terelni a bérleti szándékkal jelentkező filmesek figyelmét, mint azt Halász Mihályné „Eji néni” (1908-2002) megörökítette. Másodjára viszont dr. Halász Mihály (1906-1976) már nagyon okosan belátta, hogy jobb lesz, ha egyezségre jut velük. A Halászok ékkövét köztudottan az idő tájt kezdték építeni, amikor Fazekas Mihály véglegesítette az alapművet. „De szép!” – mondta szerepe szerint Horváth Teri az elé táruló látványról: az impozáns épületről és a körötte zöldellő parkról, amikor bevitte a szekér a nagykapu alatt. Ráadásul akkor még jó állapotában látszott a ma már nem létező lóistálló épülete is. (A kerttervező-kertépítő munkálatokat egy német származású helybeli kertészre, Kamlah Frigyesre (1905-1970) bízták, aki mindössze szóbeli instrukciók alapján a Halász Móricz kúria külső kerti díszítését, parkosítását, növényzetét megtervezte és összeállította. Munkájával annyira elégedettek voltak, hogy később a zuglói stúdiófelvételek készítésekor is ő kapta a megbízást. Hozzáértésének, művészi érzékének magyarázata: festőművészként végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián.)

További információk a filmről ITT olvashatók.

www.pestmegye.hu

 

 

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja