A Fernihough Emlékkör - Dabas

A Fernihough Emlékkör - Dabas

A Fernihough Emlékkör eseményként és fogalomként 2009 októberében, a Gyóni Beton újra felfedezését célzó rendezvénysorozat keretében vált ismertté. Azért csak akkor, mert Magyarországon a kommunizmus évtizedeiben a hatalom a II. világháború előtti hazai autó- és motorversenyzést a hercegek, grófok, úri fiúk, de leginkább a Horthy-fiúk sportjaként kezelte és elhallgatásra, feledésre ítélte. Ez a sors jutott az 1930-as években világhírűvé vált Gyóni rekordpályának is, melyen annak idején gyorsasági világrekordok születtek, és a nagy világlapok címoldalára röpítették a Budapesttől mintegy 45 kilométerre lévő kis település, Gyón község nevét, mely ma már a Pest-megyei Dabas városának egyik kerülete.

dabas fernihough

1938 áprilisában azonban egy világrekord-kísérlet közben az angol Eric Fernihough motorjával kisodródott a pályáról és életét vesztette.

2009. október 10-én újból motorzajtól lett hangos a legendás Gyóni Beton. A Fóti Motorbarátok Körével együttműködő Dabas Város Önkormányzata felhívását a gyóni rekordpálya átadásának 75. évfordulóján rendezett emlékprogramra nagy szimpátiával fogadta a motoros társadalom. A Gyóni Beton neve így újból ismertté vált, mely nagyban segítette, hogy a „Fernihough Emlékkör” hagyománnyá nemesedjen a magyar motorosok körében.

Eric Fernihough (Birkenhead, 1905. február 17. – Budapest-Gyón, 1938. április 23.)

Világrekorder angol motorkerékpár versenyző, a német Ernst Jakob Henne legnagyobb ellenfele, aki rekordkísérletei színhelyéül az 1936-1938-as években a magyar pályát, az európai hírű „Gyóni Beton”-t választotta.

A motoros világ felé egy papírkosárba száműzött alkatrész katalógus terelgette Ericet. Gyermekkori álmai a motorversenyzésről az 1930-as évek elején valósultak meg, a versenyekre mindinkább győzni járt. Excelsior 175 cc gépével egymásután négyszer nyerte meg a Francia Nagydíjat (1930: Pau, 1931: Montlhéry, 1932: Reims, 1933: Dieppe), az Észak-írországi North West 200 versenyen három diadalt aratott (1930-1931-1932). A holland TT verseny és a belga Nagydíj (1932) is a diadalok folytatását hozta. Kategóriájában 1931-ben ő volt a gyorsasági Európa-bajnok. A motorozás abszolút világrekordjának meghódításával barátai javaslatára kezdett el foglalkozni az évtized közepén. Ebben a műfajban a német Ernst Jacob Henne eredményei jelentették a kiindulási pontot. Az új kihíváshoz hosszas előkészülődés, új, nagy teljesítményű motor kellett. A gyóni pálya kiváló adottságairól a versenyzőtársaktól hallott. Brough-Superior JAP 998cc motorjával, első alkalommal az 1936-os rekordnapon vett részt. A magyar motorosok, szervezők között nem volt ismerőse, neve mindössze néhány tájékozottabb sportújságírónak mondott valamit.

Motorját, egyéb fölszereléseit kéttonnás zárt Ford furgonban szállította, amit főként a hazai versenyzők néztek irigykedve, hiszen közülük a legtöbben megfelelő anyagi és műszaki háttér nélkül, lelkesedésre alapozottan, olykor kölcsöngépekkel versenyeztek. Őt magát az újságokban inkább afféle szemüveges vidéki tanár kinézetű civilként írták le, aki a motorok közelébe érve változott versenyzővé, mert akkor már minden mozdulata, még a tekintete is hozzáértésről árulkodott. Nevének kiejtése nyelvtörő feladat volt a magyaroknak, ezért hívták őt nyurga angolnak, hosszú „Ferni”-nek, stb. A sajtó egy kisebb része – vélhetően a trianoni reflexek okán – leplezetlenül ellendrukker volt, nyíltan Henne mellett álltak ki. A tükörsima, nyílegyenes pálya megnyerte Fernihough tetszését, de a széljárások szerepét az eredményekben azonnal felismerte. Azt is szerencsésnek tartotta volna, ha hosszabb az egyenes szakasz, mert akkor jobban ki lehetett volna futtatni a motort. A maga útját járó, gondosan kidolgozott stratégia alapján versenyző motoros volt, ezért a rekordnap tumultusát nem tartotta megfelelőnek az abszolút világrekord eléréséhez. A tapasztalatok birtokában, a jövőbeni egyéni rekordkísérletek mellett döntött. Jó kapcsolatokat alakított ki a Királyi Magyar Automobil Club illetékeseivel és előzetes egyeztetéssel, térítés ellenében kötötte le a pályát olyan időpontokban, amikor a meteorológia is bíztató előrejelzéssel szolgált. Még 1936 őszén két alkalommal visszatért és november 7-én 269,662 km/h sebességet ért el, azaz már csak egy paraszthajszálnyi híja volt az abszolút világrekordnak. Erőfeszítéseit, kitartását, sportszeretetét látva a magyar sportsajtó mellé állt, elnyerte szimpátiájukat. Az alakuló kapcsolat tovább javult azzal, hogy a kísérletek közben készült sajtófelvételeket kért az Autó-Motor című szaklaptól, a légellenállás elemzésével, légterelő áramvonalidomok készítésével kapcsolatos háttérszámításaihoz.

A várva várt eredmény 1938. április 19-én született meg, 273,244 km/h sebességgel megdöntötte Henne abszolút világrekordját, sőt az oldalkocsis világrekordot is átvette. A teljes magyar sajtó ünnepelte a magyar pályán született nagyszerű eredményt. Eric Fernihough örömét mindössze az árnyékolta be, hogy azonnal valószínűsítette Henne válaszlépését. A rekordot félig áramvonalasított géppel érte el, a teljes áramvonalasításban még mintegy 30 km/h plusz lehetőséget látott.

Forrás: Dabasi Értéktár

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja