Hont vármegye egykori székháza - Kemence

Hont vármegye egykori székháza - Kemence

A XVIII. század közepén épült Kemencén a történelmi Hont vármegye székháza. Funkcióját több mint fél évszázadon át viselte, 1806-ben tartották benne az utolsó vármegyei közgyűlést. (Hont vármegyének több székhelye volt a történelem folyamán, egy időben Kemence volt a megye központja.) Az épület 1806-ban leégett, csak 1858-ban állították helyre. A volt megyeházban ma helytörténeti kiállítás látható. Az épületnek a megyetörténet szempontjából kiemelkedő jelentősége van, hiszen Pest megye északi része (a Börzsöny-vidék) az országhatár alakulásától függően korábban Hont megyéhez, majd Nógrád-Honthoz tartozott. A megyeháznak tehát a történelem során nemcsak a funkciója változott, hanem közigazgatási besorolása is.

kemence megyehazaA Megyeháza épülete

A vármegye rendei a 18. század első felében is váltakozva a jelentősebb településeken (Börzsöny, Báth, Szebelléb, Vámos Mikola, Drégely, Szethe, Gyerk, Fegyvernek, stb.) gyüléseztek. A század közepén, 1748-49-ben Kemencét szemelték ki megyeháza építésének helyszínéül, amit megközelítésének körülményei: három járás találkozásánál fekszik, az utak állapota jobb, mint másutt, és az ott tartózkodók számára az élelem beszerzése is könnyebb. Hont megye közönségét a helyszín megválasztásában talán Esztergom hercegprímási székhely közelsége is befolyásolta. A kamara elnökéhez, gróf Grassalkovich Antalhoz a megyeház építése ügyében 1749-ben előteijesztett levélben a megyei rendek mindenesetre biztosítják az érsekséget is - mint a település földesurát - hogy az érsek jogainak és érdekeinek semmiképpen nem lesz kárára az, hogy ott fognak ülésezni és ott székelnek a hivatalok.

1750 nyarán a megye közönsége elfogadja a tervrajzot, az előző hónapokban megkezdett építkezés ellenőrzéséről is tárgyalnak, sőt vita alakult ki, hogy a székházat inkább Ipolyságon kellene felépíteni. 1752. október havának 23. napján már Kemencén tarthatta Hont vármegye a generális congregatiot vagyis általános gyűlését. Bár a megyeháza annyira elkészült, hogy a megyegyűléseket már benne tartották, szükség volt néhány kiegészítésre, melléképület felépítésére.
Az épületet úgy tervezték, hogy az Ipolyság felől befutó országút egyenesen a megyeház kapubejáratának vezessen, s ha valaki mégsem ide érkezett, csak éles jobbra kanyarodással haladhasson tovább.

Az eredetileg is egyemeletesre tervezett és épített megyeház - a kor viszonyainak megfelelően - zsindellyel fedett manzárdtetős épület volt. Utcai homlokzatának közepén volt az egykori kosáríves, pilaszteres kőkerettel ellátott kerékvetős főbejárat.

A két négyszegre épített egykori hatalmas épületkomplexum két udvarrészt ölelt körül. Az első udvar az emeleti résszel volt körbeépítve és a főbejárati lépcsőházból mindkét irányban árkádos folyosórendszeren lehetett feljutni a különböző helyiségekbe. A megye házának emeletén egy kápolnácskát is berendeztek, melyben 1755 Szent Iván havának 18-án kelt pápai engedély alapján a megyei tisztek és rabok számára szentmisét szolgálni is szabad volt.
A főbejárati udvar patak felőli oldalán volt a megyeház kútja, mely ma is megtalálható. A dongaboltozatos főbejárat mindkét oldalán volt egy-egy lépcsőházi feljárat, mely összeköttetésben állt az árkádos rendszerrel. Az udvar belső részének jobb felén volt az átjáró a gazdasági udvar felé, ahol az építmények már földszintesek voltak. Kivételt képez a Kemence-patak felőli oldal egy rövid szakasza, melynek emeletes része a gazdasági udvar fölé magasodott. Ennek szintén volt egy külön lépcsőháza. Az udvar jobb oldali részén helyezkedett el a vármegye földalatti börtönrendszere. L alakban mintegy 12 cellából állt, fölötte raktárak és egyéb anyagokat tároló helyiségek voltak. Ugyanitt voltak az istállók is a megyei fogatok számára. Az udvar közepén voltak a nyitott szekérállások.

kemence megyehaza cimer

Miként ezt Puskás Péter-Végh József monográfiájában olvashatjuk, a levéltári forrásokból egyértelműen kiderül, hogy a megyeháza építésének fö mozgatója és mecénása is egyben gróf Koháry András, Hont vármegye főispánja. A barokk stílusban emelt épület oromzatán elhelyezett címer kronosztikonjának kiemelt, római számértékű betűiből az 1751. esztendőt kapjuk az építtetés éveként, s a körfeliratban olvasható az építtető neve is. 1770-ben II. József császár magyarországi útja során érintette Kemencét, s megfordult az új megyeházban is.

Sajnos, az épület alig több, mint fél évszázadig szolgálta a neki szánt nemes funkciót. A vármegyeház kemencei helyszíne ellen ágálok már 1775-ben felajánlották az épületet katonai célokra, hogy Ipolyságon építsenek új székházat. A vármegyeház történetének sötét korszaka az 1782-ben emberevéssel vádolt cigányok elleni eljárás. Az ítélethozatal során a bíróság elkövette a tévedésből fakadó bűnt, melyet ártatlanokon elkövetett halálbüntetésként lehet minősíteni. A kemencei megyeszékhely idejére esett a vármegye területének abbéli megváltozása, hogy az 1802. évi IX. törvénycikk a közigazgatás megkönnyebbítése végett Kis-Hontot elválasztotta Hont anyavármegyétől.
1787-ben a székház kemencei helyszíne elleni támadások, majd egy kivizsgálás arra irányult, hogy elegendő hely áll-e rendelkezésre a megyeházán ahhoz, hogy a közigazgatási és az igazgatósági hatóságnak az elhelyezését egyaránt biztosítsa. A monográfia szerzői szerint mindez azt a célt szolgálta, hogy a megyeháza átkerüljön Ipolyságra.

1806 pünkösd havának 6. napján ülésezett utoljára a kemencei székházban Hont vármegye közgyűlése. A magyar nyelv ügyében olyan statútumokat fogadott el, melyek a kemencei székhelyet méltóvá teszik arra, hogy az utókor emlékezzen arra a fél évszázadra, amikor itt díszítette a megyeházát Hont ősi címere. Egy hónappal később, 1806. június 7-én tűzvész pusztította el a székházat. Az utókor számára is talány a tűz keletkezésének oka: véletlenszerűség vagy szándékos gyújtogatás. Ezzel a tragikus esettel elhárultak az akadályok a megyeszékhely áthelyezése elől.

A romos épületet 1844-ben vásárolta meg az esztergomi prímási uradalom, majd 1858-ban az érsek rendbe ishozatta. Az épület ezt követően az uradalmi tisztek és cselédek számára lakásként, illetve magtárként szolgált, utóbb az uradalmi erdészet irodái nyertek benne elhelyezést. 1928-ban Emszt Sándor pápai prelátus, a kerület országgyűlési képviselője az esztergomi hercegprímástól megvásárolta az épületet, és Kemence községnek ajándékozta, azzal a feltétellel, hogy iskolai célokra használják. A 20. században átmeneti jelleggel orvosi lakásnak, gyógyszertárnak is helyet biztosított. 1938-ban - a megelőző felújítások után - két tantermes iskola nyílt benne. Kemence általános iskolája a közelmúltig, a felső tagozat megszűnéséig az épületben működött.

Az egykori megyeházban jelenleg helytörténeti gyűjtemény és kiállítás látható.

www.pestmegye.hu

 

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja