A Kopasz-hegy márianosztrai látképe

A Kopasz-hegy márianosztrai látképe

Márianosztra község főterére megérkezvén azonnal több kisebb hegy látványa fogadja az idelátogatókat: Nagy-Galla, Csák-hegy és a Kopasz-hegy. A vulkáni eredetű kúpok közül a falut uraló Kopasz-hegy azonnal magára vonz minden tekintetet. Nem csoda, hiszen „kopasz" csúcsával, különleges habitusával meghódításunkra vár. Zöld jelzésen indulhatunk el a hegy felé.

A faluból kiérve, az utolsó házat is elhagyva mindjárt egy kis forrás mellett halad el a turistaút. A forrást az itt élő jó szándékú emberek alakították ki és a mai napig rendszeresen tisztítják. Az első kisebb emelkedő után ki is melegszünk és egy nagyon szép tiszta réten, - mintegy erő- gyűjtés az emelkedők előtt - a Galambos-réten találjuk magunkat. A rét tavasszal és nyáron gyönyörű virágpompával köszönti az erdőjárókat, margaréták, török szegfűk, és még sokan mások, ősszel pedig a lila színű őszi kikerics örvendeztet meg látványával.

Innentől kezdve már az erdők belsejében folyamatosan fölfelé haladunk egészen a hegycsúcsig. Ezt a részt a helyiek „Hétkapatói" útnak is nevezik. Tavaszi hóolvadások és nagy esőzések által kimosott köveken lépkedhetünk, olykor lábunk alatt csörgedezik a hegyekből az életet adó víz. A tölgyfák terebélyes koronája véd bennünket az erős napsütéstől és széltől.

kopasz hegy

A zöld háromszög jelzést elérve egy szép egyenes hegyre vezető ösvény tárul elénk. Ez az utolsó nagy erőpróba, hogy felérjünk a Kopasz-hegyre. Ez egy igen „kapatós" útszakasz, de az erdőből a fák közt kibukkanva szépséges kilátás tárul elénk a hegycsúcsra és sziklás környezetére. A fenséges látvány minden nehézségért kárpótol. A vulkáni eredetű Kopasz-hegy, előtérben a Magyarok Nagyasszonya Bazilikával Megállva a hegytetőn 538 m magasságban, körpanorámában gyönyörködhetünk. Tiszta időben nemcsak Márianosztra, Kóspallag látható,hanem ráláthatunk a Dunakanyarra, a Visegrádi-hegységre, a szobi kőfejtőre, a szomszédos Só-hegyre (584 m). A sziklás-köves talajt igen kedvelik a különböző kövivirágok. A kissé zordnak tűnő, szeles helyen nyílik tavasszal a különösen védett tavaszi hérics (Adonis vernalis) és a nyugati kökörcsin (Pulsatilla vernalis).

Valami meghatódottság tölti el az embert ezen a helyen, mintha nem csak egy átlagos hegyen állnánk. Talán az itt felállított kereszt a titok? Az 1800-as években állították az eredeti, fából készült keresztet a Kóspallag, Szokolya felől érkező zarándokok számára, hogy itt imádkozzanak a faluba érkezésük előtt. Prohászka püspök szerint Márianosztra három közeli hegye a Csák-hegy, Nagy-Galla és a Kopasz-hegy a szentháromságot jelképezi. Sajnos 1970-ben egy vihar alkalmával, villámcsapás következtében a kereszt kettétört.A mai, vasból készült feszületet az akkori helyi fővadász 1973-ban állította.

Története: A vadász akkoriban nagyon megbetegedett. Nem volt templomba járó, de mégis sokat imádkozott az Istenhez, hogy segítse meg őt nagy bajában. Megfogadta, ha meggyógyul, akkor visszaállítja a keresztet a Kopasz-hegy tetejére. Meggyógyult és a kereszt visszakerült a helyére, bár Jézus öntöttvas alakjának jobb karja az idők folyamán valamilyen külső behatásra letört, mégis rendíthetetlen jelként áll.

A hegy érdekessége még, hogy két síremlék és egy kopjafa őrzi az idekötődő emberek emlékét. A helyi pálos kolostor szerzetesei, és a kegyhelyre érkező zarándokok közül is sokan ellátogatnak e csodálatos helyre. Számos ima és lelki üzenet száll az Isten és emberek közé.

A Kopasz-hegy (Nagykopasz) egyedülálló Márianosztrai látképével csodálatos kirándulóhely. Ezt az élményt mára már igen sokan felfedezték. Jelentősen megnövekedett a kirándulók száma. Fontos, hogy értékként tekintsünk a Kopasz-hegyre. Óvjuk, vigyázzuk! Márianosztra természeti környezete a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelmét élvezi. Ne csak ezért, hanem az önmagáért beszélő szépség megmaradásáért vigyázzunk természeti kincseinkre, mert ezzel a mindennapi életünk válik élhetővé a tiszta levegő és nyugodt környezet által.

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja