Budaörs sváb múltjának épített örökségei

Budaörs sváb múltjának épített örökségei

Budaörs több olyan építészeti emlékkel rendelkezik, mely a XIX. század elejétől a helyi svábok 1946-os kitelepítéséig az itt élő közösség számára jelentős kulturális és szakrális értékkel bírt. Az épületek egy része a kommunista diktatúra időszaka alatt - részben, vagy egészben – megsemmisült, de a rendszerváltás után – részben közadakozásból - helyreállították. Az épített örökség egyfajta kapcsot képez múlt és jelen között.

A Kőhegyi kápolna építésének története

A Kőhegyi kápolna más néven Mária-kápolna a Budaörs központjában lévő Kőhegyen áll. A kápolnát Wendler Ferenc (1815-1897) építette, akinek álmában több alkalommal megjelent Szűz Mária és a Kőhegyen ásó budaörsinek kijelentette: „Én vagyok a Szeplőtelenül Fogantatott."

1853-ban Wendler Ferenc egy bányaszerencsétlenség során életben maradt, majd másfél évvel később megjelölte azt a kőhegyi vadrózsabokrot, amelynek szirmain álmában a Szűzanya arcát látta. 1855 tavaszán rokonokkal és ismerősökkel együtt munkához látott, utat készített a Kőhegyre, majd Scitovszky János hercegprímás, esztergomi érsek engedélyezésével megkezdte a kápolna építését, amelynek alapkövét 1855. május 5-én Brunner János plébános rakta le. A hagyomány szerint IX. Pius pápa Szűz Mária-szobrot küldött a kápolna avatására. A Kőhegyi kápolnát 1855. október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.

budaörs epitett orokseg

2002-ben Orbán Tibor építész tervei és az eredeti kápolnáról készült fotók és rajzok alapján újjáépítették a Kálvária kápolnát,és november 9-én dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte újjá. A kápolnában az egykoron a Kálvária-dombon állt fakereszt darabjai is láthatóak.

Budaörsön 1808-ban Helly József építtette késő barokk stílusban a hullámos oromfalú Starentanz kápolnát, amely a Farkasréti úton áll, nevét egy dűlőről kapta, amelyen szőlőt termesztettek.

A műemlék Starentanz kápolna története

A „Starentanz" elnevezés magyar fordítása: seregélyek tánca. A műemlék kápolna bal oldalán egy nagy üveg mögött látható egy félkörös festmény, amely 1912-ben készült és az Emmauszi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata: „Herr bleibe bei uns, denn es wir Abend!" – azaz „Uram maradj velünk, esteledik!"

A második világháború idején a kápolna sértetlen maradt, ám a mellette álló kőkereszt eltűnt. A műemlék kápolna paraszt-barokk stílusú Mária kiskápolna. Ez a kápolna a Budapest felé vezető zarándok útvonal egyik, valószínűleg utolsó stációja volt. A szentélyben látható dombormű címe Mária látogatása Erzsébetnél, alkotója Kádár Gabriella keramikus, iparművész.

2004-ben felújították, búcsúnapját, amely július 2. a Sarlós Boldogasszony ünnepe, és a felszentelésének napját, amely november 19. szentmisével ünneplik. A kápolna gondozását és rendben tartását a környéken lakó családok vállalták.

A budaörsi Ó-temetőt magyarországi németség egyik legrégebbi épen maradt temetőjét 1755-ben szentelték fel. Ez a temető hazánk legnagyobb egybefüggő német nemzetiségi sírkertje.

Dr. Riedl Ferenc helytörténész szerint Luncz Mátyás fiát temették először ide, de a legrégebbi épen maradt gótkeresztes sírkő Mertinger József budaörsi plébánosé 1782-ből. Csaknem 1400 sírkő található a területén, melyek a Buda-környéki kőfaragás egyéni ízű alkotásai, s nagy részük a 19. század második feléből és a 20. századból való. Az utolsó temetést valószínűleg 1956-ban tartották, de a temetkezés végleges megszüntetésére csak 1980-ban került sor. Az Ó-temető területén található a ravatalozó is. A temetőben álló Csulits-kápolnát az 1980-as években kapták meg szertartásaikra a görög katolikusok, akik ma is használják.

Országos Német Emlékhely

1996 júniusában a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a hazai német nemzetiségi lakosság 1946 és 1948 között történt kitelepítésére emlékezve országos emlékhellyé nyilvánította, alapkövét is ekkor tették le. 2006 júniusában itt avatták fel az Országos Német Elűzetési Emlékművet. Az elűzetés emlékműve a „Bezárt kapu", amely Menasági Péter szobrászművész alkotása, a magyarországi németek szülőföldjükről történt elűzésének 60. évfordulójára lett állítva az emlékmű.

A temető felújítása és rendbehozatala jelenleg is tart. 2008 áprilisában Wolfgang Schäuble német belügyminiszter is felkereste az emlékhelyet.

Forrás: Budaörs Lexikon – Grósz András és Filipszky István

dr. Gajdos Frank Katalin

 

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja