Gróf Vay Sándor/Sarolta munkássága és szellemi öröksége - Dabas

Gróf Vay Sándor/Sarolta munkássága és szellemi öröksége - Dabas

Már a neve is kérdéseket vet fel az Góf Vay Péter idősebb testvérének, az 1859. december 6-án Gyónban született írónőnek. Minél többet tudunk meg életéről, annál több érdekességet fedezhetünk fel. Férfi álnéven publikáló író volt, de a Sándor nála nem csupán írói álnév volt, hiszen férfiként élt, férfiként viselkedett és öltözködött, nőkkel volt szerelmi viszonya, sőt „házasságot" kötött, (egyik női szerelméért párbajozott is). Az ősi főúri család „fekete báránya" volt. Ő az egyik első diplomás nő Magyarországon, és az első nő, aki szerkesztőségben újságíróként dolgozott.

Bár élete sok érdekességet tartogat, a figyelmet, az elismerést, a Krúdy Gyula előfutáraként is jellemzett szerző munkásságával érdemelte ki. Rendkívüli tudását, széleskörű műveltségét nevelője Kászonyi Dániel alapozta meg. Egyetemi tanulmányait Drezdában, Lipcsében, Berlinben és Budapesten végezte. Irodalmi pályafutását 16 évesen versírással kezdte, amikor verseivel a nyilvánosság elé lépett. Valódi sikereit azonban a prózaírás hozta meg. Alig van olyan korabeli újság, amelyben nem publikált különféle álneveket használva. Történeti tárcáiba szűkebb pátriájának alakjait, érdekességeit is beleszőtte.

Életében megjelent, páratlan kultúrtörténeti értéket képviselő gyűjteményes kötetei:

• Régi nemesurak, úrasszonyok. Históriák, legendák, virtusos cselekedetek. Budapest, 1900
• Régi magyar társasélet. Írta D'Artagnan. Budapest, 1900
• D'Artagnan meséi. Budapest, 1903
• Pestvármegyei históriák. Budapest, 1907
• Gróf Vay Sándor munkái. Tíz kötet. Budapest, 1909
• A régi világból
• II: A mikor még postakocsin jártak
• III. Lavotta szerelme és egyéb elbeszélések
• IV. A királyné poétája és más elbeszélések
• V. Udvari dámák leveleiből és más elbeszélések
• VI. Megfakult írások
• VII. A palatinus huszárok
• VIII. Erzsébet királynéról és más krónikás följegyzések
• IX. Elpusztult urak
• X. Ősökről – unokáknak.

A világháború kitörésekor Svájcban rekedt, egy luganoi szanatóriumban hunyt el tüdő- és mellhártyagyulladásban, 1918. május 23-án. Tiszteletére 1908-ban – még életében!- szülőfalujában Gróf Vay Sándor néven utcát neveztek el róla.

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja