Isaszegi Öregtemplom - Szent Márton Katolikus templom

Isaszegi Öregtemplom - Szent Márton Katolikus templom

Az utazó bármely irányból érkezik Isaszegre, már messziről meglátja a város ékességét, a dombon álló, gazdag történeti múltat hirdető, Szent Márton tiszteletére emelt régi római katolikus templomot." A hagyomány úgy tartja, hogy Szent István rendelkezése nyomán épült itt az első fatemplom, és ennek helyére építették a XII. század végén a körtemplomot. „Az évszázadok viharaival, pusztításaival dacoló épület szakszerű régészeti feltárására és műemléki helyreállítására 1968–1971-ben került sor. E munkálatok folyamán derült fény a templom történetére, építésének korszakaira.

A jelenlegi, barokk formajegyeket viselő épület alatt tárták fel annak a centrális, tehát körfalú templomnak a maradványait, melyet nagy valószínűséggel a XII–XIII. század fordulóján építettek. Ehhez a XIII. század második felében azt a szintén kör alakú kis kápolnát építették hozzá, melynek alapítását a kutatók az 1265-ös csatával, illetve annak következményeivel hozzák összefüggésbe.

Isaszeg templomról Valkony Antaltól 2

Erre az épületegyüttesre húzták fel a XIV–XV. század fordulóján azt a gótikus templomot, amit aztán a XV. század második felében az uraságok (minden bizonnyal a Rozgonyiak) bővítettek. Díszes bejárati kapuja (ezt Csányi Károly még 1939-ben tárta fel) a templomhajó déli falsíkjában, a sekrestye a szentély északi falán helyezkedett el. Ez idő tájt építették a tornyot is. Az egész templomot kívülről támpillérekkel erősítették meg, körülötte helyezkedett el a fallal kerített cinterem, a temető.

A XVI–XVII. században a templom súlyosan megrongálódott, de nem semmisült meg. Állaga tovább romolhatott a felszabadító és a kuruc háborúk idején.

Romjaiból 1716-ban emelték ki, amikor Johannes Ignaz de Kurucz (Kurth?) báró a lakosság segítségével renováltatta. Vagy ekkor, vagy az is lehetséges, hogy a török kiűzése utáni időkben helyezték át a sekrestyét a szentély déli falára, a külső falakat pedig a párkány magasságáig festett, két fekete csík között húzódó fehér-fekete körökkel díszítették. Miután Grassalkovich Antal 1733-ban Isaszegre megkapta a kegyúri jogot, 1734-ben barokk stílusban átépítette a templomot, mely végső formáját az 1758-as renoválással nyerte el.

Az elkövetkező 150 évben természetesen többször megújították, de alapos munkát egyszer végeztek. A XX. század elejére állaga annyira romlott, hogy 1902-ben a koronauradalom immár egy jelentősebb rekonstrukciós beavatkozásra kényszerült.

A Szent Márton-templom műemléki leírása az épület külsejét így foglalja össze: „Egyetlen homlokzat előtti torony, négyszögű alépítménnyel, nyolcszögletes toronytörzs, két emeletet elválasztó egyszerű övpárkánnyal. Az első emeleten négykaréjos mérművű körablak, a legfelső emelet négy oldalán lapos, kosáríves ablakok. Egyszerű, barokk, törtvonalú zsindellyel fedett sisak. A torony és a hajó nyugati végének sarkain a rézsútos támpillérek középkoriak. A hajó és a félköríves szentély többi támpillére barokk kori. A déli falon befalazott ajtó faragott kő kerete bemélyített háromszögekből alkotott díszítésekkel. Ennek csak a fele látható, mert az egyik barokk támpillér részben eltakarja. A szentély felőli következő támpillér pedig egy másik faragott kőkeretes kapunyílást takar el részben. Ennek kerete azonban egyszerű, díszítés nélküli. Déli oldalon a sekrestye, keleti és nyugati falán barokk, kőkeretes ablak. A félkörű szentély déli és északi oldalán félköríves oldalkápolnák. Az egész templom zsindelyfedésű. A torony alatti belső bejárat barokk, kőkeretes." A belső: „A hajó négy boltszakaszos, fiókos dongaboltozattal, északi és déli oldalról három-három ablaknyílással, északról a szentélyben is van egy ablaknyílás. Az ablakok félkörívesek. A boltozás a barokk korból való. Két oszlopon és három ívnyíláson nyugvó falazott kórus." Asztalos István: Isaszeg, Száz magyar falu könyvesháza

Isaszeg templomról Valkony Antaltól 5

A műemlék templom oldalától gyönyörű szép kilátás nyílik a környez dombokra,és az 1937-ben épült új római katolikus templomra.

„Hol, hogyan és miképpen győzte le Szent György a sárkányt?

Az isaszegi öreg-templom, mely kivilágított, becses ékszerként ragyog a sötét éjszakában, pirkadattól napestig szótlan méltósággal tekint arra a szomszédos lapályon terpeszkedő, óriáskígyó-szerű, szélfútta homokvonulatra, melynek csak a feje is kisebb hegyecskét alkot. A templom melletti Kálvária dombján vonul tova az a soha nem jelölt Föld-idegáram vonulat, mely pontosan az öreg-templommal farkasszemet néző óriáskígyó fejét jelképező hegyecske csúcsának tart, s a kálváriához hasonlatosan, e látszólagos óriáskígyó fején lévő koronaként, Szent György-áram ismételt kereszteződést alkot. Akárcsak másutt, itt is tisztelettel áldoztak mindazok emlékének, küzdelmének, s küzdelme előtt, akik megpróbálták – önmagukban – legyűrni a sárkányt, s ily módon elérhették az igen megtisztelő, Szent Györgynek nevezhető, magas beavatási fokozatot."

Idézet -Szőke Lajos – Befolyásolhatatlan fölsugárzások című könyvéből.

Az isaszegi Szent Márton műemlék templom településünk egyik legkiemelkedőbb jelképe, mely nem csak a gyönyörű Gödöllői-dombságban fekvő tájat határozza meg, de az emberek szívében - lelkében is jelentős szimbólum. Az öreg templom úgy történelmi, művelődéstörténeti, vallástörténeti és helytörténeti szempontból is kimagasló nemzeti érték, mely az egyediségével az egész ország egyik legjelentősebb műemléke.

 

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja