Magyar Földrajzi Múzeum szellemi és tárgyi gyűjteménye

Magyar Földrajzi Múzeum

Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Állandó kiállítások mellett évente 2-3 időszaki kiállítással várják a látogatókat.
A kiállítások, szervezett tárlatvezetések mellett nagy hangsúlyt helyeznek a helybeli általános- és középiskolákkal való kapcsolatra. Gyakoriak a múzeumi órák, foglalkozások, feladatmegoldással egybekötött vetélkedők, szakkörök, nyári táborok, pedagógus szakmai továbbképzések, melyek során a környezetvédelmi tudatformálás az elsődleges cél. A földrajzot oktató pedagógusokkal történő kapcsolattartás rendszeres formája az előadással egybekötött szakmai továbbképzés.
A múzeumi könyvtárunk 9000 kötettel várja a kutatókat, diákokat, melyek a legjelentősebb magyar utazók munkáit, földrajztankönyveket, illetve útleírásokat gyűjtötte össze. A közművelődési munka fontos része a sajtóval, rációval, televízióval való kapcsolattartás. Évente 2-3 rádió- vagy televíziós műsort sugároznak a múzeumról, s több tudományos, ismeretterjesztő film szakanyaga készült az intézményben.
Az érdi városközpontot érintő rehabilitációs fejlesztés keretében 2010-2011-ben a múzeumot is érintő felújítás történt, mely funkcióbővítéssel – múzeumpedagógiai helyiség kialakítása – és a kiállítóterek növelésével járt, ideálisabb körülményeket teremtve a múzeum hivatásának betöltéséhez.

Balázs Dénes érdi világjáró geográfus által alapított Magyar Földrajzi Múzeum elsősorban a nagy magyar utazókat, földrajzi felfedezőket bemutató kiállításával és az ahhoz kapcsolódó egyedülálló szoborpanteonnal tarthat igényt a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételre. Magyarország népességének csekélysége és tengerektől való elzártsága ellenére arányában feltűnően nagy számban vette ki részét a Föld megismeréséből. Utazóinknak a világ tudományához való hozzájárulását kiegészíti az az erkölcsi nagyság is, ami államunk szűkös anyagi forrásait pótolta áldozatvállalásban, akaraterőben, kitartásban, tudásvágyban, patriotizmusban. Ennek legtipikusabb esete Kőrösi Csoma Sándor személye, akinek udvarunkban lévő kőszobra – Antal Károly szobrászművész alkotása – kitűnően fejezi ki az életét a Himalájában a tudományért áldozó utazó heroizmusát. Az őshazánkat kereső, de a tibetológia megalapítójává váló kutató szobra 1942-ben politikai sajtótámadások miatt nem kerülhetett felállításra, de 1984-ben szerencsére megkerült, és az érdi múzeumi szoborpanteon kiindulópontjává válhatott. A szobrok száma jelenleg már 13.

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja