Magyarok Nagyasszonya Bazilika, Márianosztra

Magyarok Nagyasszonya Bazilika, Márianosztra

1352-ben Nagy Lajos király az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok részére kolostort épített. A kolostor mellé Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot emeltetett.

Nagy Lajos királynak ez volt a legkedvesebb kolostora. Fényes visegrádi palotájából gyakran járt ide, hogy ima és elmélkedés között merítsen erőt a nagy birodalma ügyeinek intézéséhez, s a maga erősítéséhez. Rettentő betegsége (lepra) okozta szenvedésében itt tett szert kellő önfegyelemre és türelemre. A király családjának több tagja is gyakran felkereste a templomot és a kolostort, melynek egyik szárnya királyi lakrész volt.

Márianosztrát meglátogatja Zsigmond, majd Mátyás király és felesége, Beatrix királynő, valamint az utána következő királyok is. 1535-ben Márianosztra és a „szépségéről és gazdagságáról és mélységes hiteléről híres nosztrai kolostor" is a török pusztítás áldozatává vált. Buda felszabadítása után Márianosztra még 25 évig romokban hever. 1711-ben két idehelyezett szerzetes megkezdi az újjáépítést. Elsőnek a szentélyt állítják helyre, melynek gótikus ívei még jó állapotban voltak. Ezután következik a hajó, melyet tejesen újra kell építeni egészen az alapoktól. Vépi Máté pálos atya tervei szerint készül el a hajó a két toronnyal, nagyon szép barokk stílusban 1720-ra, betartva a középkori pálos építészeti szabályt, hogy a szentély és a hajó hossza egyforma legyen. 1726-ra elkészül a főoltár Hont vármegye adományából, és még ez év júliusában a szószék és a többi oltár. 1729. augusztus 14-én a templom és a kolostor felszentelésére Esterházy Imre, pálosból lett esztergomi érsek betegsége miatt segédpüspökét, Berényi Zsigmondot, a későbbi pécsi püspököt küldi el, aki másnap, augusztus 15-én, a Szent Donátról elnevezett harangot is felszenteli.

bazilika2

A templom belső berendezése, az oltárok Hassenmiller János pálos szerzetes művészi elgondolását fémjelzik. A főoltár és a mellékoltárok fa felépítménye is az ő alkotása. Csupán a főoltár négy nagy szobráról tudjuk, hogy ismeretlen budai szobrász készítette. A főoltár központi helyén foglal helyet a márianosztrai kegykép. Az 1711-ben megkezdődött pálos kolostor és templom újjáépítése, a Lengyelországi Czestochowában igen nagy örömöt váltott ki. Laszkiri Cyprián lengyel pálos megfestette a czestochowai kegykép másolatát. Mielőtt a Márianosztrai templomnak ajándékozták volna, hozzáérintették a Czestochowában lévő Nagy Lajos által adományozott csodatevő kegyképhez, mert a művészi értéken túl, annak minden kegyelmi erejét is szerették volna Márianosztrának ajándékozni. Úgy látszik, ez sikerült is, mert az első rendkívüli csodás gyógyulás 1739-ben történt, amikor egy haldokló pálos egy szempillantás alatt meggyógyult. Ennek híre természetesen bejárta a környéket. A zarándokok száma évről évre nagyobb lett.

Csak 57 év telt el az újjáépítés és felszentelés napjától, amikor II. József, a kalapos király, egész birodalmában feloszlatta a fehér barátokat. 1786. augusztus 30-án hagyta el Márianosztrát az utolsó pálos. E rendelettel a kolostor és a templom története kettévált. A kolostor egy jó ideig üres maradt, 1809-ben ugyan a nemesi felkelés sebesültjei részére kórházzá alakítják, de csak rövid időre. Hosszú időre szóló rendeltetését 1858-ban találják meg, amikor női fegyházzá alakítják át a vincés nővérek vezetése alatt, egészen 1948-ig. Ezután a börtön a politikai foglyok - zömmel egyháziak, köztük pálosok - férfibörtöne, 1956 után, pedig a köztörvényesek börtöne lett. A templom, kegyképének köszönhetően, a XX. századra zarándokok ezreit vonzotta. A kommunista diktatúra összeomlásával, 1989-ben a pálos rend visszakapta ősi templomát. 1993 óta a Váci Egyházmegye területéhez tartozik. Az egyhajós, négy kápolnafülkéből, és egy kápolnából álló 39 m hosszú, 404 m2-es műemléktemplomot a pálos rend kívül-belül fölújítatta.

A Bazilika Minor címet a Dr. Beer Miklós püspök úr pontifikálta szentmisén 2012. október 7-én hirdették ki.

A márianosztrai Magyarok Nagyasszonya Bazilika építészeti szempontból is kiemelkedő alkotás. Bár a XIV. századi pálos rendházból és templomból csak a gótikus szentély maradt fenn. Az 1719-1738 között újjáépített kegytemplom a hazai érett barokk egyik legszebb alkotása. A domboldalon található egykori pálos rendház és templom barokk együttese uralja a falu látványát. A díszes kapuzaton át a zárt udvarba lépve bontakozik ki a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt templom jellegzetes arányú, kéttornyos homlokzata. A nyolcszög öt oldalával záródó szentély falait eredeti gótikus támpillérek tartják. A rendház rusztikus vakolatú, kétemeletes tömbje keretezi az előudvart.

A templombelsőben - középkori pálos előírás szerint - a hajó azonos hosszúságú a szentéllyel. A mellékkápolnák felett karzat található a szerzetesek számára. A hármas tagolású, kétszintes építményt golyvázott párkányok, oszlopok és szobrok díszítik. Mindezt a márványozás, az aranyozás és a homorú kialakítás teszi plasztikussá.

A magas és hosszú gótikus szentély megmaradt boltozatával szervetlenül kapcsolódik a tágas hajóhoz, de az azonos stílusú, barokk oltárok és a berendezés egységbe varázsolja a belsőt. Az 1724-26 között készült főoltár az egész gótikus szentélyt betöltő impozáns alkotás. Ékessége az 1711-ben lemásolt chestochowai Madonna kegykép. Az oltár mögött Remete Szent Pál ereklyéje tekinthető meg.
Bal oldalon Remete Szent Pál, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, jobb oldalon Jézus öt sebe, Boldog Özséb (újabb alkotás, korábban Szent András), Nepomuki Szent János oltára található. Igen gazdag faragású a szószék és a mozgalmas orgonaszekrény. Sajnos, a rend 1785-ös feloszlatásakor az orgonasípokat elvitték.

A márianosztrai Magyarok Nagyasszonya Bazilika nem csak történelmi, vallástörténeti, művelődéstörténeti, helytörténeti szempontból kiemelkedő nemzeti érték, hanem művészettörténeti szempontból is jelentős műemlék épülete Pest megyének.

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja