Márianosztrai fegyintézet, hajdani Pálos kolostor épületegyüttese

Márianosztrai fegyintézet, hajdani Pálos kolostor épületegyüttese

 A márianosztrai fegyintézet Pest megye szobi járásában, a község észak-nyugati határán, a Visegrád és Esztergom közötti regényes Dunaszakasz közepén lévő Szob várostól északnak mintegy 8 kilométerre, hegyek által övezett szép látképet nyújtó völgykatlanban fekszik.

A község felett egy magaslaton áll a pálos rend hajdani kolostora, melynek története a XIV. századra nyúlik vissza. A Remete Szent Pálról elnevezett szerzetesek számára I. Nagy Lajos király 1352-ben templomot és kolostort építtetett. Lajos király élete utolsó éveiben gyakran fordult meg a kolostorban, hogy „ima és elmélkedés közt merítsen erőt nagy birodalma ügyeinek intézéséhez s a maga erősítéséhez." E helyről indult útra 1384-ben Lajos király lánya Hedvig, akit a lengyel rendek 1385-ben Krakkóban koronáztak királynővé.

1526-ban a törökök pusztító hadjárata Márianosztrát is elérte, az elhagyott kolostor és templom 1552 körül megsemmisült. 1711-ben helyreállították, s új kétemeletes kolostort, kéttornyú templomot építettek, melynek anyagi feltételeit Széchenyi György prímás biztosította.

A templom ma búcsújáró helyül szolgál. A szerzetet II. József törölte el, vagyonukat a vallás és tanulmányi alaphoz csatolták, melynek kezelője a helytartótanács lett.

A kolostor épületét a kormány igazságügyi érdekből az 1858. évtől kezdve 40 évre kibérelte, s fegyintézetté szerveztette. Az intézet az 1858. június hónapjában kelt bécsi cs. kir. belügyminisztérium 14297. számú rendelete folytán, a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek gráczi Congregátiójának lett átadva, megbízva a Congregátiót a szervezendő, kizárólag nők befogadására szolgáló letartóztatási intézet vezetésével. Az ünnepélyes átadás 1858. október 17-én történt. Az egyház részéről az ünnepélyes fogadást a kormány felhatalmazására dr. Scitovszki János bíboros, esztergomi érsek végezte. Az első főnöknő Wagner Paula volt, aki 21 nővérrel vette át az intézetet, és az év végéig 323 elitéltet, valamint 21 javítóintézetbe utalt lányt szállítottak be. A külső őrzést 4 férfi őr látta el. Éjszaka 2 „virrasztónővér" és 1 őr felügyelt a körleteken. Az 1890-es évek nagy építkezései következtében a börtön elnyerte a lényegében ma is változatlan formáját. Ekkor épült a háromemeletes magánzárkatömb, a rabkórház, munkatermek és a rabtemplom. Néhány évvel később megépült a kert felé eső kétemeletes épületszárny, amellyel kialakult a zárt sétaudvar. 1903-ra a börtön már 4-500 elítéltből, 42 nővérből és 21 őrből állott. Az I. világháborút követően megváltozott a fogvatartottak összetétele. Megjelentek a politikai elítéltek, főként a kommunista párt tagjai. Márianosztrán raboskodott Berzeviczy Gizella a „Márianosztra" című könyv szerzője, valamint Andics Erzsébet, aki 1949-től 1957-ig az Elnöki Tanács tagja volt. A politikai foglyok 1922-ben, a Szovjet-Oroszország-gal megkötött fogolycsere egyezmény következtében szabadultak. 1922 és 1939 között ismét a köztörvényes elítéltek alkották a fogvatartottak túlnyomó többségét. A korszak egyik legnevesebb rabja Rieger Pálné ismertebb nevén „Pipás Pista" volt, akit 1936-ban kivégeztek.

1939-ben ismét megjelentek a politikai foglyok, az ideológiai színkép két szélső oldaláról nyilasok és kommunisták. E falak között tartották fogva Vámos Ilonát és Rákosi Hajnalt, kiket az SS német-országi koncentrációs táborokba szállított, és ott haltak meg a nélkülözésekben. A II. világháború során Márianosztra is a frontvonalba került. Az 1946-os év a márianosztrai börtön életében újabb mérföldkövet jelentett, újra megindulhatott a működése. Ebben az időben az elítéltek létszáma 287 volt. 1949-ig a politikai foglyok legtöbbje a háborús bűnösök közül került ki, például Rátz Erzsébet, aki Gábor Andor szerint a fasizmus vezető tollforgatója volt.

fegyhaz es kolostor nagy

Az államosítás 1949. május 4-én történt meg, ezzel teljesen új fejezet kezdődött a fegyház belső életében. Megszűnt mindaz, amit az egyházi igazgatás jelentett: „a valláson alapuló nevelés, kötelező hitélet". 1950. májusában a fegyházat átvette az ÁVH férfi fogvatartottak őrzésére és megkezdődtek az ezzel összefüggő átalakítási munkák. A női elitélteket Sátoraljaújhelyre, majd a kalocsai börtön kialakítása után Kalocsára szállították. A fegyház feltöltésével új fejezet kezdődött a fegyház életében. Zömmel politikai elitélteket hoztak, akik kezdetben főleg a háborús népellenes bűntetteket elkövetők kategóriájából kerültek ki, hamarosan azonban Márianosztra lett a börtönök büntetőintézete. A létszám rövidesen 2000 körülire emelkedett, ami a maximális 900 fős befogadóképesség kétszeresét jelentette. A forradalom bukása után, a megtorlás idején Márianosztrán ismét megjelentek a politikai elítéltek. Híres írók (Göncz Árpád, Déry Tibor, Háy Gyula, Eörsi István és társaik), államférfiak (Bibó István, Krassó György, Antal István), híres színészek (pl. Mensáros László). Sztálin halála után az intézet „vendége" volt Péter Gábor, az ÁVH volt vezetője.

Az 1961-es úgynevezett kisamnesztia után a politikai elítélteket Budapestre szállították és Márianosztra ismét a köztörvényes elítélteké lett, megtetézve a bűnözők „deviánsaival".
A hetvenes években az elmebeteg elítélteket is itt helyezték el. A munkáltatási gondok enyhítésére a kötélfonó műhely mellett labdavarró üzemet, később könyvkötő műhelyt indítottak. Az elmebetegek a bélyegválogatást, kábelbontást végezték. 1979-ben komoly beruházások kezdődtek. Új, modern üzemcsarnok épült, az új épületbe a fonóüzem költözött, annak helyén pedig a vállalat irodáit alakították ki, és új körletrésszel bővült az intézet, amely 1979-től fegyház és börtönné alakult át. Az épületeket vízvezetékkel látták el, és az MZ (magán zárka) teljes felújításával az épület központi fűtést is kapott.

1984-től, az országban az elsők között, kísérletképpen a felügyelők a nevelési szolgálat irányítása alá kerültek. 1989. őszétől bejárt a katolikus plébános, foglalkozásokat, karácsonykor pedig éjféli misét tartani. Az egyik nagy zárkát kápolnává alakították át, melynek felszentelése 1990-ben történt. Azóta ökumenikus jelleggel használják a különböző felekezetek. Az évtizedek alatt teljesen elhasználódott, korszerűtlen rabkonyha bővítése, átépítése és teljes felújítása vált valóra 1991-1992-ben. 2010-ben az Európai Unió támogatásával nagyszabású munkálatok kezdődtek el. Az egyházzal való közös közreműködéssel megújult a Pálosok tere. Majd az irodaépület homlokzata került felújításra. A fegyház épületét hőszigetelték, nyílászáróit kicserélték. Az egész épületegyüttes világítását és fűtését korszerűsítették, a falu számára is könnyen elérhető konferencia központot és játszóházat alakítottak ki, hiányt pótló korszerű parkoló épült. Szintén az egyházzal való jó kapcsolat jegyében 2012-ben a Pálos rendet és a börtönt, annak történetét és jelenét bemutató – bárki számára látogatható – kiállítótermek nyíltak.

Az I. Nagy Lajos király építette Pálos kolostor épületét a török dúlás után 1711-ben építette újjá a rend. Az épületegyüttes (templom és kolostor) kolostori épületében ma a Márianosztrai Fegyház és Börtön működik. 

A hajdani kolostori épület nem csak történelmi, vallástörténeti, művelődéstörténeti, helytörténeti szempontból kiemelkedő nemzeti érték, hanem művészettörténeti szempontból is jelentős műemlék épülete Pest megyének.

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja