Ráckevei Duna-ág úszólápjai és élővilága

Ráckevei Duna-ág úszólápjai és élővilága

Az úszóláp olyan speciális növényi társulás, amely „felszínen úszó szárazulat”-ként definiálható leginkább.
A Taksony, Szigetszentmiklós, Dunavarsány, Szigetcsép és térségében húzódó, összesen 700 hektár kiterjedésű úszóláp Európa második legkiterjedtebb „lebegő szárazföldje”. Méretét tekintve csupán a Rhône-delta hasonló képződménye előzi meg.
Az úszólápok vízminőség-védelmi szempontból nagyon fontosak, ugyanis habár felveszik a vízből a tápanyagot, nem juttatják azt vissza, hanem tőzeg formájában elraktározzák.
Ezek a különleges, szigetszerű képződmények egyúttal ritka, védett növényfajok élőhelyei is.
Megtalálható itt számos orchideaféle vagy tőzegmohafaj, de olyan ritka és védett madárfajoknak is menedéket nyújt, mint a szürke- és törpegém, bölömbika, pettyes- és kis vízicsibe, cigányréce; a halak közül a réti csík, vagy a lápi póc érdemel említést.

Az úszóláp jelentősége mind vízminőség-védelmi, mind természetföldrajzi szempontból vitathatatlan. Mivel európai szinten is egyedi jelenség „birtokában vagyunk” a Ráckevei Duna-ág mentén, az előbb említett biológiai szempontok mellett fontosnak tartjuk e képződmény megfelelő keretek között történő bemutatását, ha úgy tetszik, turisztikai célú hasznosítását.
Úgy gondoljuk, hogy e képződmény „Helyi érték” (a későbbiekben esetleg „tájegységi”, vagy „megyei érték”) „címmel” történő kitüntetése kiemeli ezt a valóban figyelemreméltó természeti jelenséget térségünk számos látnivalója közül.
Mint ismeretes, úszólápok léteznek pl. a Velencei tavon is, de ilyen nagy kiterjedésű, egybefüggő méretben csak a Ráckevei Duna-ág bizonyos szakaszain.

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja