Gazdasági fórum az innovációról a Repülőtéri Régióban

2019 április 5-én a TUD18 Képzéskoordinációs Központ adott otthont a Budapesti Repülőtéri Régió Klaszter által szervezett Gazdasági Fórumnak, amelyen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Magyar Fejlesztési Központ, az Óbudai Egyetem és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. vezetői tartottak előadást a vállalkozások K+F és innovációs lehetőségeiről és tapasztalatairól.

A megjelenteket Ughy Attila polgármester fogadta, aki köszöntőjében kitért az reptéri régióban létrejött klaszter előzményeire. Kiemelte, hogy az együttműködés olyan érték, amely akkor is megvan a felek között, ha rész-kérdésekben nem értenek egyet, a klaszter együttműködő partnerei ilyen esetben is képesek közösen képviselni a nagyobb víziót, a térség közös érdekét, a repülőtéri térség fejlődését.

Wolf Péter elnöki tanácsadó (Pest Megye Önkormányzata), a rendezvény házigazdája véleménye szerint a speciális helyzet, hogy hiányzik az a nagy összefogó OEM termelő, aki szervezné a térség gazdasági identitását, mivel itt sokkal összetettebb viszonyok, sok esetben vevői szerepben lévő gazdasági szereplők vannak jelen, ezért is fontos, hogy tisztában legyünk a lehetőségekkel, mind a szemléletváltás, mind a források elérhetősége tekintetében – a közvetlen brüsszeli finanszírozás jelentősége sokkal nagyobb lesz a jövőben. Ezért is fontos a mai találkozóhoz hasonló rendezvény, ahol a jövőbeli lehetőségekről átfogó képet kapnak a résztvevő cégek képviselői.

klaszter foto

Dr. Szabó István elnökhelyettes (NKFI) előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy a finanszírozás és a pályázatok csak eszközök, annak ellenére, hogy sajnos az a tapasztalat, hogy ha ebből indulnak ki, akkor nem fenntartható projektek jönnek létre. Fontos számukra ezért, hogy a szereplőkkel való együttműködés ne csak a finanszírozásra terjedjen ki. Előadásában röviden áttekintette Budapest és Pest megye adottságait és lehetőségeit a K+F szektor fejlődése szempontjából. Nagyon jelentős része a kutatóknak a nemzetközi nagyvállalatoknál dolgozik, a hazai KKV-k esetén nagyon fragmentált a kutatói létszám. A felsőoktatás lehetne számukra lehetőség partnerséget létrehozni. A K+F lehet alapkutatás is, de az innováció nem feltétlenül K+F tevékenység. Az innováció lehet a könnyebben elérhető terület a hazai KKV szektor számára. Az innovációt hogyan definiáljuk? Vannak termék, folyamatok és marketing területén megvalósuló innováció, ami nem feltétlenül jelent termékfejlesztést, a lényeg a más módon történő megvalósítás. Meg kell vizsgálni, hogy hogyan tudunk – akár külső finanszírozást bevonva – a megszokottól eltérni és ezzel javítani a versenyképességünket.

Az innováció tekintetében elmarad a teljesítményünk: eddig a viszonylag alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységek voltak előtérben Magyarországon, ehhez képest az innováció és a K+F képes magasabb hozzáadott értéket teremteni. Az új jövőkép, hogy lehetőség szerint az ország egész területén jelenjen meg a magasabb hozzáadott értékű működés, ami fenntartható, azaz olyan projektek valósuljanak meg a pályázati forrásokból, amelyek képesek önmagukat fenntartani, nincs szükségük további források bevonására. Ehhez szükséges a közszféra működését innovatívabbá tenni, amihez hozzájárul az intelligens megrendelőként való fellépés, ami lehetőséget teremt az innovatív termékek, szolgáltatások számára a piaci bevezetés korai szakaszában. A felsőoktatás szerepe nem az, hogy fejleszt és szabadalmaztat, majd megpróbál piacosítani, hanem a piaci szereplők iniciálják az együttműködést az akadémiai szférával. Ez más szintű bizalmat és együttműködést feltételez a felek között.

Az innováció nem csak technológiát jelent, hanem folyamatok, marketing, eljárások, szoft területek innovációját is, ráadásul az adaptáció is értéknövelő lehet és azért mert nem én vagyok az ötletgazda, ez még a saját vállalkozás számára innovációt jelent. Az új pályázati struktúra lehetővé teszi az adaptációt vagy a felsőoktatási intézménnyel való együttműködést, a lényeg, hogy az adott vállalkozás versenyképességéhez járuljon hozzá az alkalmazott modell, akár új ötlet, akár adaptáció. 50-700 millió forintos, 60%-os támogatási intenzitású pályázatok kerülnek kiírásra – alapvetően olyan projekteket támogatnak, amelyekben a kedvezményezett vállalatok is hisznek, és jelentős önrészt vállalnak a finanszírozásban. Támogatják a nyílt innovációt, amely során akár nagyvállalati, de a fő tevékenységbe nem tartozó folyamatoknak akár KKV-k bekapcsolódásával történő fejlesztése, innovációs együttműködéssel (akár beszállítóként) történhet. Támogatják az egyetemek és a vállalkozások kapcsolatát, segítik, hogy a vállalkozók számára egyértelmű legyen milyen szolgáltatások érhetők el az akadémiai szférában: egy vállalkozásnak az eszköz és a rendelkezésre álló HR kapacitás nem mond semmit, fontos, hogy transzparens legyen, hogy a rendelkezésre álló kapacitás milyen szolgáltatást tud biztosítani, ez az egyetemek részéről is más hozzáállást kíván meg.

Április végén jelennek meg a vállalati és kapcsolódó egyetemi innovációs szolgáltatásokra felkészítő pályázatok. Számos olyan terület van, amely nem igényel nagy K+F és alapkutatási tevékenységet. Az „okos” megoldások megjelenése az energia, a hulladékgazdálkodás, a közvilágítás, természeti erőforrások, a vízgazdálkodás, szennyvízkezelés területén. A technológiák révén elérhető optimalizálás a munkaerőhiány miatt is fontos. Meglévő rendszerek új típusú használatában, az egyre olcsóbb szenzorok alkalmazása révén elérhető hatékonyság vagy szemléletváltás (pl. megosztott gazdaság már „az ajtóban kopogtató” megoldásainak alkalmazása) mind-mind ilyen területek. Kifejezetten városi szereplők megrendelési látókörében lehet az egészségmegőrzés, idősgondozás vagy a közbiztonság területének innovációja, vagy a társadalmi összetartozás és jólét területe, ahol főleg az időskorúak vagy valamilyen fogyatékossággal élők felé nyújtott szolgáltatások köre.

Bózsik András Pál igazgatóhelyettes a Magyar Fejlesztési Központ képviseletében bemutatta az MFK-t, amely jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó szervezet, amely kifejezetten a közvetlen uniós források megszerzését segíti. Ezek azok a források, amelyek nem a hazai elosztó rendszereken keresztül érkeznek az Európai Unióból. A minisztérium másik fontos háttérintézménye az EXIM bank, amely kifejezetten olyan export vagy beszállítói finanszírozást biztosít, amelyek piaci hitelintézetektől nem érhetők el. Számos olyan európai, izraeli és észak-amerikai befektető van, akik felé közvetítenek projekteket. Az Európai Beruházási Bank által biztosított források megszerzésében (pl. ELENA program) is komoly érdemei vannak a szervezetnek. Az MFK olyan technológiai készültségű projekteket tud felkarolni, amelyek már az alapkutatási fázison túl vannak és van működő prototípus, ezzel keresik azt a finanszírozást, amivel a piacra jutás megvalósítható. Fontos, hogy legyen valamilyen piaci visszajelzés, előzetes piacképességi vizsgálat.

Az EU 7 éves 1000 milliárd eurós költségvetésében van egy nagy rész, ami az országok entitásain keresztül jut el a kedvezményezetteknek, de van egy kicsi, 29-30 milliárd euró, amit az EIB biztosít (pénzügyi kedvezmények, hitelbiztosítás, stb. ami hatszor ennyi pénz kihelyezését teszi lehetővé). 143 milliárd eurót közvetlenül kapnak, vissza nem térítendő támogatásként. Az ilyen források több, mint fele esetében 70% feletti a támogatás intenzitás, negyede 100% támogatást ad. Az innovatív folyamatoknak van egy kockázata, egy sor feltételt, különösen egy KKV esetében, nehéz lenne teljesíteni, pl. az öt éves fenntartási kötelezettséget. Rugalmasabbak az önrész-feltételek, a pályázati információkat több évre előre lehetett tudni, hogy legyen idő az együttműködés kialakítására. Előre 2020-ig ismertek a leadási határidők. Előlegek pár héten belül szerződéskötés után elérhetőek, akár 45% is, de ez a cégek jellegétől is függ, hogy hogyan kapják meg a támogatást.

Az MFK a nyerőmagyarok.eu honlapon sikeres példákat mutat be, ötletet ad, illetve a palyazatokmagyarul.eu oldalon, szűrhetően mutatja be a pályázati lehetőségeket. A Life pályázatok népszerűsítésére létrehoztak egy weboldalt – ők maguk írtak egy pályázatot a Life program keretében és nyertek, ebből hozták létre – mivel ezt a területet fontos lehetőségnek tartják a magyar vállalkozók számára. Látva a hazai pályázók hiányosságait az MFK projektfejlesztésben is segít, elemez, forrástérképet készít, meghatározzák a beadási minimumokat és a nem technológiai jellegű fejlesztést is segítik. Saját maguk nem írnak pályázatot, nem végeznek befektetési tanácsadást, de az ügyfeleket összehozzák a szükséges szakértőkkel. Más oldalról pedig a befektetőket is összekapcsolják a projektekkel, illetve konzorciális partnereket találnak az ügyfeleiknek.

A Horizon 2020, a Creative Europe, az Europe for Citizens (testvérvárosi együttműködések) és a Life a legfontosabb pályázatok Magyarország számára. A H2020 pályázatoknak három fő csoportja van: alapkutatás (akár magánszemély, akár nagy konzorciumok), tudományos tevékenység; piaci demonstrációs projektek (több millió eurós) projektek, illetve KKV programok, illetve a harmadik a koordináció, közös beszerzés, PPP jellegű projektek. Hogyan lehet bekapcsolódni? A legegyszerűbb az MFK segítségével bekapcsolódni egy nagy konzorciumba. ERC, Marie Curie ösztöndíjjal lehet finanszírozni egy szakember, tudós munkáját. Az MFK segít megfogalmazni a kompetenciákat, amelyek EU szinten „eladhatók”, különböző csatornákon megosztják és zártkörű keresések segítségével összekapcsolják a feleket. Az SME Instrument – a KKV-knek nyújtott finanszírozás szabályai teljes mértékben megváltoztak. A felkészítésre nincs forrás, és nincs szükség konzorcium létrehozására sem, viszont 2,5+15 millió EUR keretben lehet gondolkodni. Prototípussal kell rendelkezni, 12-24 hónapos projektek, egyszerre csak egy pályázat adható be (bírálati időszakban és megvalósítás ideje alatt nem lehet újabb pályázatot beadni). Feltétel a kereskedelmi terv (korai bevezetési koncepció). A maximálisan 30 oldalas pályázatot 4 független bíráló értékeli, amennyiben javasolják, akkor személyes brüsszeli interjú (jellemzően az idáig eljutó pályázók felét támogatják), ezzel együtt van egy felülvizsgálati szakasz, ami a sikeres interjút is felülbírálja, ha ezen elbukik a pályázó.

Kersánszky Tamás, az Óbudai Egyetem innovációs igazgatója az egyetemi képzések bemutatásával kezdte a prezentációját: milyen szakembereket képeznek, hogyan lehet kapcsolatba kerülni a jövő generációval? Az informatika területén az alapképzésben részt vevők 60% már dolgozik! Nagy a verseny a jó szakemberekért, lehetőség van már korai fázisban megtalálni a jövő munkaerejét, ennek eszközei a gyakornoki lehetőségek, illetve nagyvállalatoknál a duális képzés. A B.Sc diplomások 300-600 ezres nettó fizetéssel indulnak, ezért kevesen jönnek vissza mesterképzésre. A legtöbben levelező képzésre jönnek vissza, általában néhány év gyakorlat után, ebben a cégek is partnerek, küldik a cégek a tudás bővítése érdekében. Az egyetem három doktori iskolája van, anyagtudományok és technológiák, biztonságtudomány, alkalmazott matematika és informatika területén, nagyon gyakorlat orientált képzési irányok („ipari PhD”). Az országban egyedülálló robot műtő készüléke van az egyetemnek, amely alkalmazásfejlesztést végez a doktori iskola keretében.

Az egyetem szakember gárdája rendelkezésre áll az innovációs pályázatok kéréseinek teljesítésére. Az egyetem többek között robotika, bio-technológia, élettani szabályozások, alternatív energiaforrások, biztonságtudomány, villamosenergia-rendszerek területén rendelkezik versenyképes kapacitásokkal. Az Óbudai Egyetem küldetése a magyarlakta területek tudományszervezése, az ottani intézmények, határon túli szakemberek közötti hálózatépítés. Jelentősek a nagyvállalati kapcsolataik, de fontosnak tartják ennek a KKV szektor irányába való bővítését is. Két olyan kar van, amelynek már van reptéri régiós kapcsolata, az egyik a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar, ahol a biometrikus azonosítás, autonóm robotok területe ad lehetőséget az együttműködésre. Korábban volt együttműködésük a Lufthansa Technik-kel. A Neumann János Informatikai Karon drón szoftveres fejlesztések készülnek, amelyek lehetőséget kínálnak a kooperációra (pl. drónos járőrözés, hobbi drónok távoltartása, madár-kontroll feladatok). Jelenleg elsősorban mezőgazdasági alkalmazásokkal foglalkoznak, pl. mérgező anyagok monitoringja, havária helyzetek kezelése területén.

Van-e képzési központ ma a reptéren, reptér környékén? Példaként szolgálhatna Amszterdam Schiphol Airport képzési intézménye (MBO College Airport). A holland rendszerbe integráltan 29 képzést nyújtó közel 4500 hallgatóval rendelkező központot hoztak létre, amely meglévő intézményekkel közösen a biztonsági őröktől a pilótákig bezárólag mindenféle képzést biztosít. 2018-ban kiválósági díjat is nyert ez a képzési központ. Meg lehet vizsgálni, vajon ennek hazai adaptációjára lenne-e mód? Wolf Péter hozzászólásában jelezte, hogy a reptéri szakmaterületek a meglévő hagyományosan „silókban működő” szakmakultúrák közötti interakciót feltételeznének, nem véletlenül két évvel ezelőtt a Külgazdasági és Külügyminisztérium felé a reptéri térség fejlesztését célzó javaslatcsomag része volt hasonló javaslat, pont azért, hogy a térségben működő ökoszisztéma komplexitásához illeszthető HR fejlesztés megvalósítható legyen.

Dr. Koscsó Gáborné, a Bay Zoltán Kutatóintézet, üzletfejlesztő mérnöke szintén bemutatkozással kezdte az előadását: az alkalmazott kutatási közhasznú nonprofit kft, 1993 óta működik, állami tulajdonban lévő intézmény, jelenleg az ITM háttérintézménye – viszont a tulajdonostól teljesen függetlenül, pályázatokból és ipari árbevételből biztosítják a működésüket. Közel 2,5 milliárd forintos eszközparkkal rendelkeznek. Kilépve az egyetemi alapkutatás-orientált világból a tudománnyal próbálják meg elérni az ipart. Biotechnológia, mérnöki tudományok és intelligens rendszerek területén rendelkeznek kapacitásokkkal. Speciális, nagy értékű eszközparkkal rendelkeznek, lézeres, anyagvizsgálati és más technológiák segítségével egyedi megoldásokat tudnak fejleszteni és tesztelni, az ipar számára olyan szolgáltatásokkal, amelyek akár a technológia fejlesztését és a gyártásba integrálását – egy esetben konkrétan a gyártócella letelepítését és a kisszériás gyártás megvalósítását is – végzik el. Budapesten saját – állami tulajdonú – innovációs parkot üzemeltetnek. Februártól üzletfejlesztési osztály is alakult annak érdekében, hogy az ipari kapcsolatokat építsenek, illetve a saját kutatások ipari hasznosítása, piacképesség vizsgálata, közös fejlesztés megvalósítása. A kutatóintézet fő fókusza az autóipar, gépipar, egészségipar, petrolkémia, energaia, környezet, agrárium és élelmiszeripar. Speciálisan anyagtudományok, biotech, IKT, környezetvédelem, gyártástechnológia, logisztika, üzemelésbiztonság, ipari, gyártási folymatokat támogató mérnöki szolgáltatások, mechanika, anyagszerkezeti, fizikai-kémiai-analitikai méréstechnológia. Nagy megrendelőjük a MOL és a Paksi Atomerőmű, ahol olyan kihívások vannak, amelyek módszertani, vizsgálati technológiai fejlesztést igényelnek, ebben partnerek.

A H2020 részvétel erősítése érdekében saját projektek mellett az együttműködések fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt. A KET4SME projekt keretében segítenek felkészülni a tiszta gyártást célzó megoldások kifejlesztését támogató fejlesztések megvalósítását. Itt 30% önrész mellett 50 ezer euró értékben kap kutatóintézeti (hazai és külföldi partnertől) támogatást. Példák a sikeres együttműködésre: olyan technológia kifejlesztése, ami a napelemekből szilícium, ezüst, üveg, alumínium és réz visszanyerése és tisztítása, vagy klórozott szénhidrogének mikrobiológia lebontása – baktériumtörzs létrehozása, szenzorok fejlesztése, számítógépes monitoring rendszer – vagy hulladék abroncsok logisztikai begyűjtési lánca és újrafeldolgozás (műfüves focipályák alapozásához használják fel).

A rendezvény informális két- és többoldalú találkozókkal zárult, a szervezők reménye szerint már itt elkezdődtek olyan együttműködések, amelyek akár egészen komoly fejlesztésekhez vezetnek.

Az előadások INNEN tölthetők le.

www.budcluster.eu 

Friss híreink

facebook

pestmegyelapja