Több sürgető feladata is lesz az agglomerációs tanácsnak - interjú Szabó István elnökkel

Elsősorban a főváros és Pest megye közötti közlekedési problémák, valamint az ivóvízellátási nehézségek megoldására, továbbá a bölcsőde- és óvodafejlesztésre kíván koncentrálni a várhatóan októberben újonnan létrejövő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszervezésével megbízott Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, aki a kezdeményezője volt a testület „feltámasztásának”. A kormánypárti politikus a VG-nek adott nyilatkozatában felvázolta, milyen sürgető feladatok állnak a tanács előtt.

A közlekedés mára neuralgikus ponttá vált mind Budapest, mind a környező települések életében – ezzel nyitotta a megoldandó feladatok listáját a másfél évtized után újra életre hívott agglomerációs tanács indítványozója lapunknak azon kérdésére, mit tart ma a főváros környékét érintő első számú kihívásnak. Szabó István felhívta a figyelmet arra az elsőre talán meglepőnek tűnő fejleményre, hogy ma már nemcsak Pest megyéből ingáznak rengetegen dolgozni Budapestre, hanem fordítva is. Ez persze csak azok számára lehet nóvum, akik nem járnak nap mint nap például Budakeszi–Budaörs térségében, ahol szinte minden napszakban hatalmas terhet ró a településekre mind a városból kifelé, mind a befelé tartó forgalom.

s2qe6fi3lz1evx83l20220705085116Szabó István (középen) a Megyeházán tartott agglomerációs fórum utáni sajtótájékoztatón

A közgyűlési elnök szerint a prioritás ugyan a kötött pályás közlekedési megoldások továbbfejlesztése, ám vannak olyan térségek, ahol csak közúton halad a forgalom, és itt értelemszerűen ezt kell minél inkább „életképessé” tenni. Példaként említette a már idézett nyugati agglomeráció, a Pilisi-medence közlekedési helyzetét, amelyet katasztrofálisnak minősített, sérelmezve, hogy sokadszorra is elakadt az M0-s körgyűrű fejlesztése, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által kiírt közbeszerzésre ugyanis nem volt jelentkező.

A tömegközlekedésre kitérve úgy értékelt, szerencsére mára már vannak olyan területek, ahonnan kiváló a Budapestre jutás lehetősége – ilyen például Vác és Érd vasúti összeköttetése a fővárossal –, azonban sok helyütt még igencsak döcögős az ingázás vonattal. Külön is szóba hozta a Budapest–Lajosmizse vonalat, amelynek felújítását szerinte mindenképpen fel kell pörgetni, csakúgy, mint a ráckevei hév halaszthatatlan rekonstrukcióját.

Az ilyen típusú kérdések persze megoldhatatlanok a főváros és az agglomeráció szoros kooperációja nélkül. Együtt kell gondolkodnunk Budapesttel. Azáltal, hogy Pest megye, leválva a fővárosról, önálló régió lett, már leszakadónak számít az európai uniós átlaghoz képest, így jogosult EU-s pénzekre. Ugyanakkor Budapest is szeretne direkt forrásokat szerezni Brüsszeltől a fejlesztéseihez, s ha valóban sikerül is, az lenne a helyes, ha a főváros és a megye beruházásai együtt, átgondolva, párhuzamosan, egymást kiegészítve valósulnának meg. Ezt szolgálja a fejlesztési tanács, vagyis hogy ne csak informálisan, hanem intézményes formában is megvalósuljon az együttműködés – mondta.

Az elnök a közlekedés mellett a vízhelyzet kezelését, a vízhálózat korszerűsítését tartja a legfontosabb teendőnek, ami nem is szorul különösebb magyarázatra a közelmúltban jelentkező, számos Pest megyei községet, várost érintő vízhiány tükrében. Solymár, Dunabogdány, Csömör, Fót – csak néhány azon települések közül, ahol vízkorlátozással kell-kellett szembenézniük ezekben a napokban az ott élőknek. Nem véletlenül sürgeti tehát a fejlesztési tanács ötletgazdája, hogy komolyan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, hiszen nemcsak Budapestet, hanem Pest megye egy számottevő részét is a Duna látja el ivóvízzel.

Végezetül az agglomerációs tanács kiemelt tennivalói közé sorolta a közoktatási infrastruktúra fejlesztését, ami Pest megye elmúlt évtizedbeli népességrobbanása miatt elodázhatatlan. Az önkormányzati szektornak elsősorban a bölcsődei és az óvodai szférára van rálátása, hiszen ezek az intézmények működnek helyi fenntartásban. Szabó István hangsúlyozta, hogy a probléma természetesen ismert a kormány előtt is, így központi forrásból már sok beruházás valósulhatott meg az elmúlt esztendőkben. Ám mivel a kiköltözés üteme nem lassul, az építkezéseket, bővítéseket biztosan folytatni kell. Ráadásul nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a ma még bölcsődés, óvodás gyermekek néhány év múlva ott fognak állni az iskola ajtajánál.

A parlament múlt heti döntése értelmében a Pest megyei közgyűlés elnökének hatvan napon belül kell megszerveznie a fejlesztési tanácsot, amely várhatóan október elsején kezdheti meg az érdemi munkát.

Az interjú a Világgazdaság oldalán jelenet meg, szerzője: Helmeczi Zoltán.