Merre tovább, Pest megye? - Csath Magdolna írása

Pest megye Magyarország középső részén helyezkedik el. Területén van az ország mértani középpontja, Pusztavacs.

A „Pest megye" kifejezés először 1255-ben, IV. Béla egy adománylevelében fordult elő. Történelme során általában a gazdasági és kulturális élet központja volt. Pest megye kezdeményezte például az első hazai takarékpénztár, a Nemzeti Színház, a Vakok Intézete, a Műegyetem és a Pest-Vác közötti vasút létrehozását. Széchenyi István 1831-től Pest megye táblabírája. Kossuth Lajost 1847. október 18-án választja meg Pest megye országgyűlési követének.

Területe 6390 km2, településeinek száma 187, és 54 városa van. Területét tekintve a harmadik legnagyobb megye. Lakossága 1226 ezer fő, ezzel az első helyen van a megyék között.

Társadalmi-gazdasági fejlődése azonban az elmúlt időszakokban megakadt, amiben nagy szerepet játszott az, hogy az EU-s fejlesztési forrásokhoz a fejlettségi szintje által indokoltnál kevésbé jutott hozzá. Ennek oka, hogy az EU-s támogatás alapjául szolgáló régiók kialakításánál Pest megyét Budapesthez kapcsolva hozták létre a Közép-Magyarország régiót. Ezzel Budapest nyert, mert Pest megye sokkal rosszabb adatai lerontották Budapest adatait, és ennek köszönhetően Budapest fejlettségi szintje által indokoltnál sokkal több forráshoz juthatott. Pest megye viszont duplán veszített, mivel egyrészt saját fejlettségi adatai alapján sokkal több támogatásra tarthatott volna igényt, másrészről a későbbiekben a kevesebb pénz többségét is Budapest szívta el.

GDP egy fore EU 2007-13 6

A helyzet megvilágítására nézzünk néhány fontos adatot! Az EU-s rendszerben támogatásra azok a régiók jogosultak, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem haladja meg az EU-s átlag 75 százalékát. Budapest azonban már 1999-ben 100,3-as értékével jóval túlhaladta ezt a szintet, miközben Pest megyében ez az érték még a budapesti felét sem érte le, csupán 42,3 százalék volt. Együttesen azonban 79,4 százalékon álltak, ami miatt Budapest is hozzáférhetett az EU-s támogatáshoz. Viszont Pest megye egyedül, a megadott 75 százalékhoz képesti 42,3 százalékos értékével, sokkal több támogatásra lett volna jogosult. Ez az együttlét a későbbi fejlődési lehetőségekre is rányomta a bélyegét. Ezt bizonyítja például az is, hogy míg a budapesti egy főre jutó GDP az 1999. évi 100,3 százalékról 2013-ra, - ami az előző EU-s tervezési ciklus utolsó éve volt, - 141,4 százalékra nőtt, ami 41 százalékos javulást jelent, addig a Pest megyei 42,3 százalékos érték csak 55,3 százalékra tudott javulni, ami csupán 31 százalékos fejlődést jelent. Vagyis Pest megye, az EU-s átlaghoz mérve, alig javította pozícióját. Ha pedig a többi, a jelentősebb támogatáshoz jutó, úgynevezett kohéziós régió 2007-2013 közötti fejlődéséhez viszonyítjuk Pest megyéét, akkor is Pest megye lemaradását tapasztaljuk. Ugyanis míg Pest megyében az egy főre jutó GDP 2007-ben az EU-s átlag 56,4 százaléka volt, 2013-ra ez az érték 55,3 százalékra romlott, miközben Budapesté 131,3 százalékról 141,4 százalékra javult.

A hét régió közül egyedül Pest megyében lett kisebb az EU-s átlaghoz mért egy főre jutó GDP érték.

Ezek az adatok önmagukban is igazolják, hogy milyen hátrányt szenvedett el Pest megye amiatt, hogy a fejlett Budapesttel együtt a Közép-magyarországi régió része lett.

De nézzünk még néhány fontos adatot! A gazdasági fejlődés fontos feltételei a beruházások és a kutatás-fejlesztés. A beruházások között főleg a gépi, technológiai beruházások járulhatnak hozzá a termelés korszerűsítéséhez, és ezzel a GDP növeléséhez. A beruházások szintje erősen függ az EU-s forrásoktól. Pest megyében a gépi beruházások értéke az országban összesen megvalósult beruházási érték 7,5-8,7 százaléka között mozgott az említett időszakban. Ugyanez az érték Budapest esetén 25,2-33,7 százalék között változott. Egy lakosra jutó értéke tekintetében pedig Pest megye 2013-ban a 7 régió között a 5. helyen volt. Kutatás-fejlesztésre Budapest 2013-ban közel 16-szor annyit fordíthatott, mint Pest megye. 2013-ban 2007-hez viszonyítva a kutatás-fejlesztésre fordított összeg Budapesten 62,7, Pest megyében pedig csupán 14,4 százalékkal nőtt.

Ha a lakosság számát is figyelembe veszük, akkor hasonló képet kapunk. Az 1000 lakosra jutó K+F ráfordítás Budapesten 2007-ben 87,1, 2013-ban pedig 138,8 millió, Pest megyében 9,0 és 12,6 millió Forint volt. Ez Budapest esetén közel 60 százalékos növekedés, Pest megye esetén pedig csupán 14 százalékos. Vagyis Pest megye adatai nemcsak sokkal rosszabbak, mint Budapesté, hanem lehetőségei is folyamatosan romlanak.

A gazdasági lemaradást további adatokkal is bizonyíthatnánk. Ennél fontosabb azonban annak felvillantása, hogy a gazdasági lemaradás egyben társadalmi lemaradással is együtt járt. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma tekintetében Pest megye adata rosszabb, mint az országos átlag, és igaz ez a közüzemi ivóvíz és a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma esetén is. A működő kórházi ágyak tekintetében Pest megye 2007-ben csupán az országos átlag 42 százalékán állt, és ez az érték 2013-ra még két százalékkal romlott is. Eddig azonban Pest megyéről általában beszéltünk. Azonban ha megvizsgáljuk a megye egyes járásainak, kis településeinek helyzetét is, akkor megdöbbentő adatokat találunk.

Vallalkozas - uj vallalkozas

Ugyanis Pest megye egyes járásai, kistelepülései társadalmi-gazdasági fejlettségük tekintetében közel azonos, esetenként rosszabb helyzetben vannak mint, a kohéziós, vagyis a jelentősebb felzárkózási támogatáshoz jutó régiók járásai, kistelepülései. Vagyis Pest megyén belül óriásiak a fejlettségi különbségek, amelyeket elrejtenek az átlagszámok, és amelyek kiegyenlítését gátolta és gátolja továbbra is az, hogy Közép-Magyarország részeként, sokkal kevesebb fejlesztési forráshoz jutott és jut jelenleg is, mint amennyi tényleges fejlettsége miatt járna neki. A helyzet tehát fenntarthatatlan, hiszen gátolja Pest megye gazdasági-társadalmi fejlődését, ami országos szinten is előnytelen, mivel az általános gazdasági versenyképesség javulását is akadályozza. Pest megye továbbra is az ország központi megyéje, jó földrajzi adottságokkal, kedvező demográfiai adatokkal, az átlagosnál képzettebb munkaerővel, és jelentős számú innovatív kisvállalkozással. Az adottságai miatt komoly fejlődési potenciálja van, amit a régiós besorolása miatt nem tud hasznosítani.

Egy erőteljesebb, az adottságai kapcsán főleg tudásra és innovációra támaszkodó fejlődés jelentősen járulhatna hozzá az országos eredményekhez, mint például a GDP növekedéséhez, vagy az export bővítéséhez. Ehhez azonban elsősorban forrásokra lenne szüksége.

Másrészt újra kellene gondolni regionális besorolását is. Igaz, nem tudjuk, hogyan alakul majd 2020 után az EU-s támogatási rendszer, egyáltalán megmarad-e. Valószínűsítheti, hogy igen, hiszen szükség lesz rá, mivel a csatlakozásnál ígért felzárkózás régiónkban nem követezett be. Ahhoz azonban, hogy világos és egyértelmű kép alakuljon ki Pest megye helyzetéről, képességeiről és fejlesztési szükségleteiről jobb lenne, ha kiválhatna a Közép-magyarországi régióból, és önálló régióként kerülhetne be az EU-s támogatások megítélésének alapjául szolgáló régiós rendszerbe. Ez azért is indokolt lenne, mert Pest megyében, a jelentős területi különbségek miatt, sajátos fejlesztési stratégiára lenne szükség. Olyanra, amely egyrészt lehetővé teszi a területi kiegyenlítődést, felzárkózást, másrészről viszont épít a meglévő erős pontokra, földrajzi, kulturális és humán képességekre és általában a helyi területi tőke erejére, és ezzel jelentős versenyképesség javulást képes biztosítani.

Pest megyének, - megfelelő forrásokkal és jó stratégiával -, minden esélye megvan arra, hogy gyorsabb fejlődési sebességre kapcsoljon, és ezzel, - természetesen Budapesttel és a többi, főleg környező megyékkel továbbra is együttműködve -, az ország versenyképességének javításához, és a gazdasági növekedés dinamizálásához hozzájáruljon.

Csath Magdolna közgazdász írása (megjelent a Magyar Nemzet 2015. október 9-i számában)

Grafika: www.pestmegye.hu

 

Friss híreink

facebook

net4eu