Pest megye - pest megye
Mondhatni teltházzal, hiszen annak ellenére, hogy a Megyeháza díszterme tekintélyes kapacitásokkal rendelkezik, ez alkalommal majdnem kevésnek bizonyult a megjelent intézményvezetők és a szakma képviselőinek számához mérten.
Éppen úgy, mint ahogy az időkeret is majdhogynem szűknek bizonyult. Figyelembe véve a szakképzés nemzetgazdasági jelentőségét és a közismert feszítő, kritikus mértékűnek tekinthető problémákat, persze egyáltalán nem okozott meglepetést az előadások hossza és tartalma. A hozzászólások, a javaslatok, a vita elhúzódása már inkább, bizonyítva azt, hogy valóban fontos és akut problémáról van szó.
A tartalmas szakmai programról, a kritikus tényezők és problémák, valamint az új tervek átfogó és különböző nézőpontok szerinti áttekintéséről, olyan előadók gondoskodtak, mint dr. Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, dr. Vereczkey Zoltán kamarai elnök, és Pölöskei Gáborné, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke. Lendületes előadásaiknak köszönhetően az információk özöne – a kormány terveinek és a változtatás fő irányának részletes bemutatása, a Kamara részletes felmérésének eredményei alapján a vállalkozói szféra újrafogalmazott és részletesen kidolgozott elemzése és javaslatai, végül pedig a Közép-magyarországi Régió szakképzése elmúlt két évének tapasztalatai – igencsak igénybe vették a résztvevőket. Ezért tekinthető jelzésértékűnek az, hogy igen aktív és hosszan elnyúló diskurzus követte az előadásokat. A hozzászólások mennyisége és tartalma pedig minden jelenlévőt meggyőzhetett arról, hogy a téma – a szakképzés jelene és jövője – nagyon nagy jelentőséggel bír, nagyon intenzív érdeklődés övezi, és valamennyi érdekelt fél készen áll arra, hogy hozzájáruljon a szakképzés újraszervezéséhez.
„Nem tekinthető véletlennek az intenzív részvétel” – jelentette ki dr. Szűcs Lajos, a helyszínt biztosító Pest Megyei Önkormányzat elnöke. Mint rámutatott: „A résztvevők nagy száma egyértelműen összefüggésbe hozható a változás iránti igénnyel, a változtatás szükségességével”. Kiemelte, hogy a héten egymást követték a Megyeházán az oktatással, és a tanévnyitóval kapcsolatban szervezett rendezvények, melyek tapasztalatait kiértékelve „egyértelműen megállapítható, hogy 2010 különleges év, valóban a változás éve lehet, mivel olyan elemi erővel tőr fel a változás iránti igény, a változtatásra irányuló sürgetés, amelyre még nem volt példa az elmúlt években. (…) De csak közös munkával, és szoros együttműködéssel lábalhatunk ki a válságból, ezért is fontos minden egyes fórum és konferencia, mely kiinduló pontja lehet a közös cselekvésnek”.
Az előéletét tekintve gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégának számító államtitkár (a Beregből érkezett, ahol éveken keresztül volt igazgatója egy szakképző iskolának) már az előadás elején leszögezte, hogy a szakképzés a foglalkoztatáspolitika meghatározó része, s mint ilyen az új gazdaságpolitika stratégiai jelentőséget tulajdonít a területnek. Mert – mint hangsúlyozta - a hazai népesség jelenleg elképesztően alacsony 55%-kos gazdasági aktivitási arányának növelése, az 1 millió új munkahely megteremtése jelentős mértékben függ attól, hogy képesek vagyunk-e a szakképzés átalakítására.
„De nem egyedül, és nem azonnal, mert hosszan tartó kemény munka várható, melyben minden érdekelt közreműködésére szükségünk van.” Az elmúlt évek gyakorlatát értékelve rámutatott arra a jelenségre, hogy az elméletben jól működő változtatások a gyakorlatban miért nem voltak működőképesek, hogyan vált folyamatossá vált a szakképzésben résztvevők számának csökkenése, a képzés közbeni lemorzsolódás, miképpen lett „a rendszer elképesztően pazarló”.
A várható döntésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy minden területen várható változtatás: a jogszabályokban, az Országos Képzési Jegyzékben, a finanszírozásban, a szervezetekben, továbbá a képzések felügyeleti rendszerében – és mindenekelőtt abban, hogy megvalósuljon az „állandó visszacsatolás”. A képzések összetételét, tartalmát és lebonyolítását egyaránt érintő visszajelzések és értékelések szisztematikus gyűjtése, továbbá közreadása. Kezdve a rendszerbe belépő kiskorúak ma még nem létező, valós adatokon alapuló pályaorientációjának a megteremtésén, valamint a valós adatokon alapuló piaci igények felmérésén.
Az előadás lezárásaképpen kifejezte reményét, hogy az elmúlt hónapban megkezdett változást tovább lehet vinni, már csak azért is, mert „a bizalom érezhető, óriási, ami nagyon fontos. Érezni a hazai és a nemzetközi vállalkozások bizalmát, márpedig a bizalmi tőke az, amiből majd finanszírozási tőke is lehet”.
A vállalkozások elkötelezettek abban, hogy vállalják a részüket a szakképzés megújításában. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara által készített felmérés alapján összeállított előadás nem csak azt mutatta meg, hogy a vállalkozások azonosan látják a szakképzés jelenlegi helyzetének tarthatatlanságát, hanem arra is kiváló példát mutattak, hogy a valós igények felmérésében, a javaslattételben és a súlypontok meghatározásában is készek, és képesek partnerei lenni a kormányzatnak.
Dr. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke részletes adatokkal és ugyancsak szisztematikusan kifejtett javaslatokkal foglalta össze, hogy a hazai vállalkozások milyen hangsúlyok mentén látják a reményt a megoldásra, különös tekintettel az alapvető kérdésekre, miszerint „Mit” és „Kinek” képezzünk. E kérdésekkel kapcsolatban jelentős előrelépésként értékelte, hogy a gazdaságpolitikai fordulat világos alapvetéseket tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy milyen ágazatok fejlesztését tartja kívánatosnak, és hogy az oktatást egészében véve kitörési pontnak tekinti. Helyzetértékelésében felhívta a figyelmet a gazdaság válságos helyzetére. Arra, hogy a makrogazdasági referenciamutatók alig, a versenytársakhoz mérve pedig egyáltalán nem mutatnak javulást, így a változtatás iránti igény nagyon is indokolt.
A változtatáshoz azonban többre van szükség, mint a puszta szándékra. Hiteles, valóságos és aktuális adatokra támaszkodó, és folyamatos egyeztetési mechanizmusra épülő rendszerre van szükség. A szakképzésben is. A kamara kész az együttműködésre, mert igen komolyak a problémák – alacsony a képzésben résztvevők száma, képzettségük összetétele nem találkozik a tényleges kereslettel, igen nagy a menet közbeni lemorzsolódás, majd a pályaelhagyás. Csak egy, a megdöbbentő adatok sorában: A diákok mindösszesen 30%-ka helyezkedik el abban a szakmában, amelyet az iskolarendszerű szakképzésben elvégzett!
„Hatalmas pazarlás és anomália” – minősítette a regionális kamara elnöke, majd kifejtette, hogy a szándékok összeegyeztethetőek, mert a kamara kész a visszacsatolásra. Kész - „ellátni a híd szerepét” - a szakmai gyakorlat megszervezésében, a kompetenciaelvárásokra és a tananyagra vonatkozó javaslatok folyamatos és intézményesített gyűjtésében, és olyan szolgáltatások nyújtására, melyek jelentősen javíthatják a szakképzés hatékonyságát és értékteremtő képességét. A lehetőségek száma nagy, ami bizonyos, a gazdaság szereplőinek aktív részvétele nélkül nincs keresletvezérelt szakképzés, ahogy nincs gazdasági növekedés sem.
www.pestmegye.hu
- ·
- Nyitólap
- ·
- Impresszum
- ·
- Webmester
- ·
- Honlaptérkép
- ·
- Adatvédelem
- ·
Új komment