Eseménynaptár
dunapart
2010. július 23.
Trianon, Nem hagytuk el a zászlót – verscímek, Szentmihályi Szabó Péter két költeményének a címe, amelyek közül a második „mellesleg” a hatvanéves Lezsák Sándort köszönti.

A Duna-part legfrissebb száma vers-összeállítással indul: Kiss Benedek, majd Döbrentei Kornél költeményei folytatják a sort, műveikkel valamennyien ráhangolva az olvasót a Szépírás rovatot teljes egészében uraló Trianon-témakörre. Köntös Szabó Zoltán a Trianon gyermekei című (családi) krónikából közöl fejezetet Az elveszett Éden címmel, ezt Zsille Gábor Kutyabőr és pamutzokni című sajátos családfakutatása követi. Kelényi István a Nyugat baráti triászának Trianon-traumájáról közöl meditációt – „Trianon sebe” - , Bertha Zoltán Észak-Erdély 1940-es visszatérését az irodalom tükrében vizsgálja – „Az igazságot is meg lehet szokni” - , Ivanics László pedig a Felvidékkel kapcsolatba hozható „trianoni költészetet” értékeli. A csonkaság emlékhelyei címet viseli Szakolczay Lajos írása, amelyben Trianonnak a kortárs magyar lírában elfoglalt helyét elemzi, ezt követik Pethő László Árpád, Bősze Balázs és Mogyorósi Erika versei, majd Csík Mónika elbeszélése.

 

Kéri Mihály olyan alkotásokat mutat be, amelyek érzékeltetik a korabeli közvélemény érzelmi, hangulati állapotát, segítve a rendszerváltoztatásig elhallgatott vagy éppen hamisan bemutatott, az utóbbi időkig sem általánosan ismert történelmi korszak megértését. Az európai gondolkodó, író, tudós, főpap, Prohászka Ottokár esszéiben hogyan jelenik meg az új humanizmus – ezt elemzi Tóth Sándor. Tóbiás Krisztián és Böröndi Lajos verseit követően Kirsti Paltto lapp költőnő költeménye olvasható Gombár Endre fordításában.

Mennyit kell tudni a magyaroknak Trianonról – erre a kérdésre keresi a választ Kiss Dénes Az el nem évülő igazság címmel, Salamon Konrád pedig Trianon belső okairól ír. Katona András azt mutatja be, hogyan tanították a békediktátumot a Horthy-korszak iskoláiban, 1920 és 1940 között. Matúz Gábor A legbátrabb város című filmje megtekintését követően támadt gondolatait ismerteti Gyarmati László.

 

Az irodalmi, kulturális és társadalmi folyóirat idei második számát – amelyet a 20. század eleji évtizedek grafikái és fényképei illusztrálnak - a Galéria rovatban Kováts Albert két budapesti kiállítást, a Könyvjelző rovatban pedig Zsirai László Gyurácz József irodalomtörténész tanulmány- és esszékötetét, Vida István Böröndi Lajos versgyűjteményét, Sándor Zoltán Tóbiás Krisztián Vasjani című kötetét, valamint Erdei Sándor Nadányi Zoltán életmű-kötetét bemutató írása zárja.

A Duna-part megrendelhető és előfizethető a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban (2030 Érd, Hivatalnok u. 14.), e-mailen: dunapart@csukalib.hu, vagy faxon: 06 23 365 470

Cikk küldése
Vélemények

Új komment

Írja be a képen látható karaktereket: