Pest megye - pest megye
A november 24-i konferencia a „Nemzetiségek, kisebbségek” témához kapcsolódó sokrétű kérdéskört járta körül, mindezt a 18. századtól egészen az 1970-es évekig vizsgálva. Az előadók között elsősorban a Pest Megyei Levéltár tudományos dolgozói szerepeltek, meghívott vendégként pedig a Magyar Országos Levéltár, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, az MTA Történettudományi Intézet és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai egészítették ki helyi és országos eredményekkel a mindenkori megyére vonatkozó kutatásokat. A levezető elnök szerepét a téma szakértője, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatónője, dr. Tóth Ágnes vállalta.
A rendezvényt Schramek László, megbízott igazgató köszöntése után Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének alelnöke nyitotta meg, aki beszédét mintegy mottóként Illyés szavaival indította: „A szél kihívására a fa gyökereivel válaszol”. A „gyökerek”, a sokszínű örökség tehát nem a múlt, hanem a jelen és a jövő, az értékteremtés eszköze, a változás, megújulás motorja, mely a jövő kihívásaira is magában foglalja a választ. Hangsúlyozta, hogy épp ezért fontos a múlt emlékeinek megőrzése, feldolgozása, melyben a szakmai igényesség, elkötelezettség és hivatástudat kell, hogy vezesse a kutatókat.
Dr. Tóth Ágnes igazgató a szakmai program bevezetéseként már konkrétan fogalmazta meg a nemzeti és kisebbségi kutatások célját és küldetését: a társadalom működésének, ezen belül is az olyan törésvonalaknak feltérképezése, amelyek az egyes közösségek harmonikus együttélését esetlegesen megnehezíthetik.
A konferencián elhangzott előadások három blokkban követték egymást: az elsőben a nemzetiségek és kisebbségek egészére vonatkozó általános folyamatok bemutatására került sor, a másodikban a német és szerb nemzetiségekkel, a harmadikban pedig a cigány kisebbséggel kapcsolatos kérdésekre próbáltak választ adni az előadók. 
Dr. Dóka Klára az 1848 előtti Pest-Pilis-Solt vármegye színes és békés nemzetiségi viszonyainak bemutatására vállalkozott, Berényiné Kovács Gyöngyi azonban már a reformkori középnemesség részéről felmerülő magyarosítási törekvésekről és azok eszközeiről beszélt. Rőczei Lívia konkrét példából kiindulva vizsgálta a nemzetiségek helyzetét és a hozzájuk való viszony alakulását az első világháború idején, végül pedig az első egység lezárásaként Balázs Gábor a népszámlálási adatok alapján vázolta fel az 1940-es években bekövetkezett (kényszerű) etnikai változásokat.
Péterné Fehér Mária a kecskeméti németek példáján keresztül igazolta, hogy egy látszólag egységes képet mutató közösségen belül is fontos és tanulságos a nemzetiségek szerepének vizsgálata, majd pedig dr. Tóth Ágnes maga is csatlakozott az előadók sorához, egy szintén sokrétű kérdést, a kitelepítésből visszaszökött németek integrációját vizsgáló kutatásai eredményeinek közreadásával. Györgyi Csaba az „oral history” módszerének felhasználásával gyűjtött információk alapján mutatta be az örmények Pest megyei életének fontosabb mozzanatait, Sebestyén Éva pedig három szerb egyesület példáján keresztül vizsgálta a korabeli egyesületek működésében esetlegesen tetten érhető nemzetiségi törekvéseket.
A harmadik egységben elsőként Türke Gábor elemezte a 18. századi összeírások alapján a cigányság kor-, nem- és foglalkozás- és vallásbeli összetételére vonatkozó adatokat és azok tanulságait, majd két, a cigányság helyzetét szöges ellentétben bemutató előadás következett. Katona Csaba a korszakbeli elit köreibe is bebocsátást nyerő 19. századi professzionális cigányzenészek színes világát mutatta be, Somogyi László viszont az 1970-es évek egészen más képét villantotta fel, a járványok elhárítását célzó ún. köztisztasági jellegű fürdetések körülményeinek vizsgálatával.
Összefoglalásként elmondható, hogy a konferencián elhangzott előadások – a hozzászólók felszólalásaival együtt – amellett, hogy számos kérdést válaszoltak meg, újabbakat is felvetettek, amely igazolja, hogy a téma kutatása minden korban időszerű és eredményei minden korra vonatkozóan fontos tanulságokat hordoznak magukban.
Az előadások szerkesztett változata hamarosan elérhető lesz az intézmény honlapján www.pestmlev.hu is.
- Nyitólap, ·
- Impresszum, ·
- Webmester, ·
- Honlaptérkép, ·
- Adatvédelem.
Új komment