Pest megyei értéktár

Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a 2012. októberi ülésén fogadta el a megyei értéktár létrehozásáról és a Megyei Értéktár Bizottság megalakításáról szóló előterjesztést. Áprilisban megjelent a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról az a kormány rendelet, amely meghatározza a bizottság létrehozásának és működésének szabályait.

A rendszer első lépcsőfokán a települési értéktárak helyezkednek el. A települési értéktárat a települési önkormányzatok hozhatják létre, fakultatív feladatként, kétféle módon:

• önálló települési értéktár bizottságot hoznak létre,
• delegálják a feladatot a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeire, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetre.

Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös települési értéktár bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat.

Valamely nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A tartalmi és formai követelményeket a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 6. §-a és 1. számú melléklete tartalmazza.

A települési önkormányzatok a gyűjteményt megküldik a megyei értéktár bizottságoknak, egyben javaslatot tesz arra, hogy mely értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba.

A második lépcsőfokot a megyei értéktárak jelentik. A települések helyi jelentőséget meghaladó összegyűjtött étékeit tartalmazhatja a megyei értéktár.

Ha egy település nem kíván élni a települési értéktár kialakításának lehetőségével, abban az esetben is hárul közreműködő feladat a települési önkormányzatra. Az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez kell benyújtani a javaslatot a nemzeti érték megyei értéktárba történő felvételére, aki ezt haladéktalanul továbbítja a megyei önkormányzathoz.

Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bizottságnak küldi meg a megyei önkormányzat.

A fentieken túl az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott nemzeti értékek körét, ez az ágazati értéktár, és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak.

A határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt a külhoni magyarság értéktára tartalmazza, ezt a Magyar Állandó Értekezlet hozza létre, és megküldi a Hungarikum Bizottságnak.
A Hungarikum Bizottság hozza létre a Magyar Értéktárat, amely egy következő szintje az értékpiramisnak. Itt kerülnek összesítésre és gondozásra a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értékek, a külhoni értékek adatai, továbbá a törvény erejénél fogva ezen értéktárba tartozó nemzeti értékek adatai.

Az értékpiramis csúcsán helyezkedik el a HUNGARIKUMOK GYŰJTEMÉNYE. A Magyar Értéktárban összesített és rendszerezett nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, a jogszabályban meghatározott szempontok szerint. Az egyes szakterületek tudományos és gyakorlati képviselőiből álló szakmai, ágazati szakbizottságok segítik ezt a munkát. A hungarikumok gyűjteményébe bekerülő nemzeti érték részesülhet a hungarikum tanúsító védjegyben, amely által mindenki számára egyértelművé válik a jövőben, hogy a valóságban mely értékünk kapta meg a hungarikum minősítést.

Magyar Nemzeti Értékpiramis

A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése:

A rendszerezés kategóriái

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-a előírja, hogy a nemzeti értékek adatait mely szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:

• agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
• egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
• épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
• ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
• kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
• sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
• természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
• turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

Átfedés esetén abba a kategóriába kell sorolni a nemzeti értéket, amelyhez közelebb áll.

A Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Titkársági feladatok ellátása

A Megyei Értéktár Bizottság adminisztrációs, szervezési és háttérfeladatait a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodája látja el.

Elérhetőségek:

Kisfaludi Aranka, értéktár referens

levelezési cím: 1052 Budapest, Városház utca 7.
telefon: 06 1 233 6825
fax: 06 1 233 6890
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A Megyei Értéktár Bizottság működési szabályzata

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Tekintettel arra, hogy a MÉB a közgyűlés bizottsága, alapvetően a Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2012. (V. 10.) önkormányzati rendeletben (SZMSZ) előírtak az irányadóak a működésére a megfelelő eltérésekkel.

A MÉB munkája alapjaiban különbözik a közgyűlés egyéb bizottságainak munkájától, szerepe túlmutat az általános véleményező, döntés előkészítő feladatokon, mert jogszabály által ráruházott hatáskörénél fogva döntéseket hozhat. Az eltérő, mondhatni szokatlan szerepe, feladat- és hatásköre különös szabályozást tesz szükségessé. Annak érdekében, hogy a speciális szabályok egy helyen, jól átláthatóan kerüljenek megfogalmazásra, Pest Megye Közgyűlése azt a megoldást választotta, hogy az SZMSZ-t kiegészítette egy új melléklettel.

PÁLYÁZATI ADATLAP MEGYEI ÉRTÉKTÁR

A Pest megyében található települési értéktárak elérhetőségei és a helyi értékek listája INNEN tölthető le.

A módszertani intézmény

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint a települési és a megyei értéktár bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve a megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét.