cba
„Az igazi veszélyforrás a kiélezett árverseny, ami odáig fokozódik, hogy a termékekből kivonják az értékes anyagokat. A vásárló kezében a megoldás kulcsa, azzal, hogy nem veszi meg a hamis termékeket” - mondta többek között a Reakciónak adott interjújában Lázár Vilmos, a Pest megyei központú CBA résztulajdonos- elnökhelyettese. A hétszeres fogathajtó világbajnokot arról is faggattuk, hogy milyen eszközeik vannak  a multikkal folytatott versenyben, és mikor lesz mindenhol vonalkód-leolvasójuk.
Hol szokott élelmiszert vásárolni?
 
Én sehol. A feleségem szokott vásárolni, és én nem szólok bele – ő nem tudja, de néha figyelem, hogy miket vesz. (Nevet.) Benézek a hűtőbe. és ez befolyásolja is a gondolkodásomat. Látom, hogy egyre tudatosabban veszi a bioélelmiszereket.
 
Mennyiben tartja normálisnak, hogy – konkrét vásárlás alapján mondom ezt -  egy osztrák szupermarket Linz mellett olcsóbb, mint egy budai CBA?
 
Nem ugyanazt vette...
 
De, nagyjából...
 
Ez azért általában nem jellemző, tehát az ausztriai élelmiszer nem olcsóbb, mint a magyarországi. És nem is drágább. Ám ha diszkontban vásárol, az nem ugyanaz a műfaj, és  persze olcsóbb, hiszen ott nincsenek a termékek mögött marketing-költségek. Meg olyan szolgáltatások, mint nálunk, ahol nem a raklapról kell levenni árut, hanem például felszeletelik a termékeket. Az unióba való belépéssel az árak nagyjából egy szintre kerültek, különben sokkal nagyobb lenne az árumozgás az országok között. Biztos tehát, hogy idővel kiegyenlítődnek az árak. Azért persze lehetnek termékek, amelyek Ausztriában olcsóbbak.
 
 A hozzám legközelebbi boltjukban a sajtot tényleg felszeletelik, de múltkor láttam egy átcímkézett terméket, és általában rendetlenség van.
 
 A CBA nem egyetlen adószám alatt működő, egy tulajdonban lévő uniformizált hálózat, és sajnos a minőség sem mindenhol egyforma. Franchise-rendszerben működünk, amelynek megvannak a maga hátrányai. Tény, hogy nem mindenhol egyforma minőségben vagyunk jelen. De azért érdemes megnézni az új építésű üzleteket. Afelé haladunk, hogy azokat a boltokat is „felhúzzuk”, amelyek ma még nem a dicsőségtáblán szerepelnek. Annak pedig, hogy nem uniformizált a hálózat, vannak előnyei. Nincs egységesített üzletméret, választék, ezért a boltok jól tudnak alkalmazkodni a helyi igényekhez.
 
Jó, tényleg vannak szép boltjaik, de ebben a budai üzletben például nincs vonalkód-leolvasó. Az már nem luxus, igaz? Ha lenne, az ember ellenőrizhetné, hogy mit mennyiért vett.
 
 Azokban a boltokban, amelyek a hálózat fejlődését biztosítják, mind van vonalkód-leolvasó. Egy időben gondolkodtunk a standardizáláson, de ennek is megvannak a határai. Mármint hogy meddig feszítjük a húrt egy üzlet esetében. Nem érdekünk, hogy tönkremenjenek azok a boltok, ahol nem fér be a költségvetésbe, hogy milliós rendszereket vásároljanak. Most már egyre több nagy boltunk van, és csökken a kisebb, kényelmi boltok száma.
 
A szlogenjük az, hogy „a magyar üzletlánc” . Lehet ebből valamikor „magyar multi”?
 
 Nem, a CBA franchise-cég és az is marad. Míg itthon száz százalékig magyar tulajdonosokról van szó, addig a külföldi hálózataink esetében nemzetközi franchise-cégeket hozunk létre, és ott ők építik a CBA-t. A határon túli területeken ezért „hazai üzletláncként” határozzuk meg magunkat.
 
A terjeszkedésükben mégis vannak nemzeti megfontolások, nem?
 
 Hogyne. A know-how magyar, itthon jött létre. Van egy örökös harc a magyar kis- és középvállalkozások meg a multik között. A CBA abban próbál segíteni a magyar kisvállalkozóknak, hogy egységes zászló alá tereli a kereskedőket, és így együtt már versenyképesek lehetünk a multikkal. A nemzetközi franchise-építésnek pont ez volt célja. Amíg nem voltunk uniós tagok, addig a magyarországi nagyságrendünkkel versenyeztünk a multik magyarországi nagyságrendje ellen. Az uniós belépésünk után az ő európai nagyságrendjükkel nem tudtunk volna nemzetközi terjeszkedés nélkül versenyezni, de a CBA ma már európai léptékű hálózat.
 
Milyen eszközeik vannak az éles piaci versenyben?
 
Nagy trükkjeink nincsenek, de próbálunk minden kategóriában a minőség felé elmozdulni, ezzel különböztetve meg magunkat a többi lánctól. Az Auchan és a Cora a hipermarketeit fejleszti. A Tesco kisebb üzletekkel is próbál megerősödni. A Spar kifejezetten a minőségre utazik. A CBA pedig a heterogén adottságai miatt azt teszi az adott környéken, amire az ottani kereskedelmi környezet lehetőséget ad. Nekünk fontos, hogy a magyar termelők és gyártók árui nálunk nagyobb arányban jelenjenek meg, mint a multiknál. Pontosan ezért fejlesztjük a „minőségi magyar” termékkört, saját védjeggyel. Ezzel egyrészt vásárlói igényt elégítünk ki, másrészt támogatjuk a hazai termelőket. Elég jól fogynak ezek az áruk a CBA-boltokban. Van persze, aki mindenütt ugyanazt árulja: a Lidl kőbányai boltjában láttam egyszer lókötőféket és lóitatót, ami nyilván vidéken jól fogy, de talán Kőbányán kevésbé.
 
A Tesco-botránykönyvben azt állítja a titokzatos szerző, hogy az áruházlánc nevével futó termékek mindig a legrosszabbak. Önöknél mi a helyzet?
 
A saját terméket minden lánc pozicionálja valamilyen szintre. A Tesco ezeket a csíkos árukat nagyon az alsó szintre lőtte be, ugyanis csak az árra koncentrál. Általában az alacsony minőségű termékek nagyobb kockázatot jelentenek az élelmiszerbiztonságra, hiszen az értékes alapanyagokat mással helyettesítik.
 
Tejízű ital, sörízű ital és efféle szörnyűségek?
 
Igen, sokszor beazonosíthatatlan kotyvalékok ezek. Nekünk fontos volt hogy a CBA termékek olcsóak legyenek, de a minőségüket a „felsőközép” kategóriába  pozicionáltuk. És ez be is jött.
 
A könyvben sok szó esik az áruházakat csendben fosztogató alkalmazottakról és vevőkről  is. Önöknél vannak-e hasonló módszerek?
 
 Akik hajlamosak arra, hogy megkárosítsák a munkahelyüket, nagyon kreatívak. A CBA-nál annyiban más a helyzet, hogy mivel franchise-rendszerben működünk, ezért erősebb a tulajdonosi szemlélet és rálátás. Talán így jobban ki tudjuk szűrni az ilyen eseteket. De mi sem vagyunk teljesen védettek.
 
Sok nagy élelmiszer-botrány volt mostanság. Egyetért-e azzal az állítással, hogy Európa élelmiszerszemét-lerakójává váltunk?
 
 Tény, hogy sok olyan áru került Magyarországra, amely kiszorult a nyugati piacról és kicsit lemaradtunk – de azért nem annyira kritikus a helyzet. A biztonság terén szigorodtak az előírások, és éppen ezért sokkal több ügy derül ki.
 
Tehát korábban is ennyi átcímkézés volt, csak nem vettük észre?
 
Igen, de a helyzet mégsem tragikus. Az igazi veszélyforrás inkább a hihetetlenül nagy árverseny. Ez odáig fokozódik, hogy a termékekből kivonják az értékes anyagokat. A vásárló kezében a megoldás kulcsa, azzal, hogy nem veszi meg a „hamis” termékeket. Tehát alapvetően a fogyasztói tudatosság növelheti az élelmiszerbiztonságot.
 
 
Milyen CBA-t szeretne tíz év múlva?
 
 Olyat, hogy ne kelljen pironkodnom egyetlen bolt miatt sem. Szeretnénk megkülönböztetni a boltkategóriáinkat, például a diszkontot, a szupermarketet és a kényelmi boltokat (ahol a főbb szükségleti termékeket kapni). Fontos még, hogy általánosan növekedjen a minőség és a színvonal.
 
Pár év múlva több vagy kevesebb magyar áruval számol a boltjaiban, mint most?
 
Nehéz kérdés, hiszen mi az, hogy magyar áru? Lehet, hogy egy árut magyar cég állít elő, de ha megnézi annak a cégnek a részvényeseit, azok már lehetnek mind külföldiek.  Azok a  kisebb cégek, amely magyar tulajdonban vannak és kizárólag magyar piacra gyártanak, nagyon nehéz helyzetben vannak. Őket senki nem védi meg a piacon. Pedig az ország érdeke lenne, hogy ezek a cégek megmaradjanak és fejlődjenek. A CBA a saját szerény eszközeivel – leginkább a termékfejlesztéssel –  próbál segíteni ezeknek a beszállítóinak. De rajtunk kívül senki nem figyel rájuk. Eközben viszont a multik alapvetően még mindig a piacszerzést folytatják, nekik nem érdekük és egyre kevésbé lesz érdekük a magyar termelők védelme. Egy idő és egy bizonyos nagyságrend után a multik nem együttműködni akarnak, hanem diktálni.
 
Ön testvérével, Lázár Zoltánnal tizenháromszoros világbajnok fogathajtásban. Ez a sport még mindig hungaricum?
 
 A „lovas nemzet” régen igaz volt, hiszen még a múlt században is Magyarországról látták el Európa katonáit lóval. A helyzet akkor romlott el igazán, amikor a rendszerváltáskor az állam teljesen kivonult a lótenyésztésből. Kellett némi idő ahhoz, hogy kialakuljon egy új tulajdonosi szerkezet a tőkeerős  vállalkozókkal ebben a szférában. Ma ismét reneszánszát éli a lótenyésztés, és jó irányba haladnak a dolgok.
 
Azért ez egy elitsport, igaz? Így nem is olcsó mulatság.
 
 Az eredményeink kiválóak, de azért nekünk ez alapvetően hobbi. Nyugaton a lovassport az elitsportok közé tartozik. Érdemes megnézni, hogy ott ez a sport a vitorlázással, a golffal és a tenisszel van egy kategóriában. Nálunk is jó úton haladunk afelé, hogy a középosztály irányába pozicionáljuk. Nem annyira drága sport ez! Egy hobbiló néhány százezer forintba kerül, olcsóbb, mint egy motorkerékpár. És azért ennek a sportnak van stílusa, hagyománya. A lovaglást több látványos rendezvénnyel kell népszerűbbé tennünk. Decemberben például rendezünk egy világkupát a Budapest Sportarénában.
 
(...)
 
Azt elárulta, hogy a családban nem Ön vásárol élelmiszert, de azt még nem, hogy a felesége hol vásárol...
 
A múltkor megláttam egy teszkós zacskót és nagyon nem örültem (nevet) - de a feleségem alapvetően mindig nálunk, azaz a CBA-ban vásárol.
 
Lázár Vilmos a CBA Kereskedelmi Kft résztulajdonosa; elnökhelyettese,
hétszeres fogathajtó világbajnok
 
Budapesten született 1967-ben.
Nős, két gyermeke van
1985-től textilkereskedelmi családi vállalkozásban  dolgozik
1993-tól élelmiszer kiskereskedő, vállalkozó
1994-től CBA – tag, résztulajdonos
2000-től a CBA Kereskedelmi Kft ügyvezetője
2003-tól a Resti Rt igazgatósági tagja
2005-től a CBA elnökhelyettese    
 
 
A CBA számokban
 
A cég franchise hálózatának teljes bruttó árbevétele 2006-ban a CBA becslése szerint meghaladta az 538,5 milliárd forintot. Mindezt több mint 1100 CBA logós kiskereskedelmi egységben, közel 2000 csatolt kiskereskedelmi egységben, és 45 nagykereskedelmi egységben, 20 régiós központon keresztül érték el. 2006. január 1-jétől a CBA franchise-rendszerben működik.
 
Mi a franchise?
 
A franchise (francia eredetű angol szó, nem fordítható magyarra) egy szerződéses kapcsolaton alapuló együttműködési forma. Többféle tartalma lehet, lényege egy olyan együttműködési megállapodás, amelynek során a franchise-átadó (franchisor) egy értékkel bíró név, általában bejegyzett védjegy, valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogát adja át, a franchise-átvevő (franchisee) pedig díj fizetésére köteles. (Forrás:  Wikipédia)
 
Névai Gábor, Reakció, 2007. november
Fotó: Index
Cikk küldése
Korábbi írásaink
A Pest megyei Újszilvás nyert, tizenkét település pedig különböző elismeréseket kapott a Magyarországi Falumegújítási Díj idei pályázatán.
Várhidi Péter
Óriási sikert ért el a Pest megyei Szigetszentmiklós csapatával Várhidi Péter magyar bajnok labdarúgó-edző, a válogatott korábbi szövetségi kapitánya. Az NB2-es csapatot a Kaposvölgye VSC legyőzésével (összesítésben 5-4-gyel) a Magyar Kupa legjobb nyolc csapata közé vezette, ahol már az elődöntőbe jutás lesz a tét. A szakembert, akit 2007-ben az év edzőjének választottak, a Pest megyei fociról, az U20-as válogatott sikereiről, a nagyválogatott őszi kudarcáról, illetve a magyar bajnoki esélyekről kérdeztük.
cba
„Az igazi veszélyforrás a kiélezett árverseny, ami odáig fokozódik, hogy a termékekből kivonják az értékes anyagokat. A vásárló kezében a megoldás kulcsa, azzal, hogy nem veszi meg a hamis termékeket” - mondta többek között a Reakciónak adott interjújában Lázár Vilmos, a Pest megyei központú CBA résztulajdonos- elnökhelyettese. A hétszeres fogathajtó világbajnokot arról is faggattuk, hogy milyen eszközeik vannak  a multikkal folytatott versenyben, és mikor lesz mindenhol vonalkód-leolvasójuk.