Pest megye - pest megye
A megújulást - többek között - támogató KMOP-3.1.1/C-09-2009-0010 pályázat projektnyitó rendezvényét október 27-én a Szépművészeti Múzeum Barokk termében tartották meg.
A rendszerváltást követően a különböző egyházakkal történt megállapodások eredményeként az egyházak a korábban államosított épületeiket természetben is visszaigényelhették Így a Szerb Ortodox Egyház visszakérte egykori szentendrei tanítóképzőjét, mely 1951 óta a Ferenczy Károly Múzeumnak, majd modern szárnnyal bővítve, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának nyújtott otthont.
Az épületet 2010. október 1-én Pest Megye Önkormányzata visszaszolgáltatta a Szerb Ortodox Egyháznak, amely szintén kulturális célra kívánja hasznosítani a város Fő terén álló, késő barokk épületet.
Az évek során az épületben működtetett funkciók kiváltására számos elképzelés és terv jött létre. Végül 2007-ben Pest Megye és Szentendre Város Önkormányzata a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának egyetértésével megállapodott egy olyan új helyszínben, amely az előzőhöz hasonlóan reprezentatív módon szolgálhatta a múzeumi célokat.
Szentendre Dunával párhuzamos fő utcáján a Kossuth Lajos utcán áll az egykori Pajor kúria emeletes épülete belső udvarral és nagy domboldali telekkel.
A házak nevét adó, Gömör megyében született Pajor Gáspár személye a magyar irodalomtörténetében is ismert. A pesti orvosnövendék 1794-95-ben segített barátjának, Kármán Józsefnek az Uránia című rövidéletű irodalmi folyóirat szerkesztésében. Pajor Gáspár tanulmányinak befejezése után praktizáló orvosként Szentendrére telepedett le.
Bekapcsolódva a vármegyei életbe 1818 – tól Pest megye táblabírájaként is tevékenykedett. Történeti forrás hiányában nem tudjuk, mikor szerezte meg vagy építette a nevét viselő kúriát, bár némi támpontot jelenthet, hogy Pajor Gáspár nemességét Pest vármegyében 1804-ben jegyezték be.
Az épületet a Pajor családtól a szentendrei Református Gimnázium kapta meg, és leánykollégiumot tartott fenn benne. 1945-től, az államosítás után rövid ideig a helyi rendőrség használta. Az 50-es évektől, az államosítás után rövid ideig a helyi rendőrség használta. Az 50-es évektől a 2000-es évek közepéig Szentendrei Járási Földhivatal működött is. Ezután mintegy három éven keresztül a szentendrei AGY Iskola képzőművészeti szakiskolája oktatási tevékenységet folytatott benne.
A műemléki feltárás szerint több építési periódust magába rejtő, u alaprajzú, ma már igencsak romos állapotú kúria déli szárnyának közép rizalitja tornácos kiképzésű, ezen keresztül közelíthető meg az előkertből a belső tér. Az emeletes utcai homlokzata mögött és az északi szárnyban eredetileg egymásba nyíló teremsorok helyezkednek el. Az előkertből és a belső udvarból nagy v alakú pincerendszer nyúlik be a területhez tartozó domb alá.
A tervek szerint az épület utcai homlokzata maradéktalanul helyreállítva, megőrzi jelenlegi karakterét. Déli tornácos bejárata visszanyeri eredeti szépségét. A belső udvari térben jelentős változások lesznek. Az északi és déli szrányat egy újonnan épülő, egy szintes, nyugati szárny köti majd össze. A déli szárny udvari homlokzata előrehozott üveg függönyfalat kap. A keleti szárnyon falbontással helyreállítják a földszint eredeti, tornácos homlokzatát visszautalva az épület keletkezési korának klasszicista stílusára.
Az épület a XXI. századi követelmények tükrében
A megvalósuló beruházásnak és teljes akadálymentesítésnek köszönhetően a mozgáskorlátozott látogatók is megtekinthetik az épületben bemutatott kiállításokat a pincétől a tetőtérig.
Az épület fűtését környezetbarát, geotermikus energiát hasznosító kazánok segítségével is biztosítjuk. A kiállítótereket és raktártereket minden műtárgyvédelmi előírásnak megfelelő hűtő-fűtő klímaberendezéssel látjuk el, mely biztosítja a fenti terek állandó, szabályozható páratartalmát is, valamint a tűzvédelmi előírásnak megfelelően tűzjelző rendszer kiépítésre kerül. A biztonságtechnikát szem előtt tartva a mechanikus védelmen túl kamerarendszerrel kiegészített riasztórendszerrel, valamint a kollegák szabad mozgását biztosít elektronikus beléptető rendszerrel is felszereljük az épületet.
Igazodva a XXI. század látogatóbarát követelményeihez az egyes kiállítások mindenki számára plusz információval szolgáló, s a látogatók által kezelhető információs pultokkal egészülnek kis.
Ezeken túl HD felbontású plazma TV-k és beépített hangosító rendszer is kiépítésre kerül.
A Ferenczy család művészeinek állandó kiállítása
A Ferenczyek egy újfajta, a művészet öntörvényét s esztétikai értékeit mindenki felett tisztelő alkotói gondolkodásmód képviselői. Az édesanya, Fialka Olga alig kamatoztatta kiváló képességeit, az idősebb testvér, Valér a tisztes kismesterek sorsát példázta. Az édesapa, Ferenczy Károly és 1890-ben Szentendrén született ikergyermekei, Béni és Noémi kiemelkedő értékű alkotásokban valósították meg ezt a szemléletet a magyar művészetben.
1973-ban Ferenczy Béni hagyatékából került a múzeum birtokába a közel 2000 műtárgyat számláló kollekció: festmények, grafikák, szobrok, érmék. A műtárgy-együttest gazdag kézirat anyag egészíti ki.
Az 1973-ban Szentendrén megnyílt, majd többször újra rendezett, állandó kiállítás az új épületben az utcai homlokzat mentén húzódó emeleti teremsorban kap helyet. Az alapvetően kronologikusan felépített kiállítás egy új tematikus egységgel gyarapodik, amely a Ferenczy család történetét mutatja be.
A Szentendrei Régi Művésztelep alapító tagjainak állandó kiállítása
A Budapesttől húsz kilométerre fekvő soktornyú, festői hatású Szentendre különleges természeti és építészeti adottságai, valamint kulturális öröksége révén vált fontos művészei központtá a huszadik század első felében.
1926-ban alapította meg a Szentendrei Művésztelepet, a ma már Alapító Nyolcakként is nevezett nyolc fiatal festőművész: Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő Ónodi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos és Rozgonyi László.
A művésztelep induláskor a plein air naturalizmust képviselő, a modern magyar művészet bölcsőjeként számon tartott nagybányai művésztelep hagyományát kívánta folytatni.
A jól áttekinthető, elsősorban tájképeket és mellette az egyéb tájékozódási irányokat, újabb stílustörekvéseket reprezentáló válogatás a szentendrei képzőművészet első évtizedeire, elsősorban az Alapító Tagok munkásságára koncentrál. Az emeleti teremsor északi szárnyában elhelyezett kiállításon a letelepedés éveinek hangulatát, a művésztelep megalapításának körülményeit, és az alapító tagok szentendrei kötődésű munkásságát mutatjuk be.
Művek, művészek Szentendrén
A művésztelep 1926-os megalapításától kezdve folyamatosan érkeztek Szentendrére festőművészek. Az egyre nagyobb hírnévnek örvendő kolóniától függetlenül is újabb és újabb generációk jelentek meg a településen, amely nem véletlenül kapta a festők városa elnevezést. Az utolsó nagy betelepülést az alternatív, neoavantgárd törekvéseket képviselő Vajda Lajos Stúdió 1972-ben történő létrehozása ösztönözte.
A régi épületszárny földszintjén elhelyezkedő öt egymásba nyíló utcai teremsort elfoglaló kiállítás első szakasza a két világháború közötti időszak szentendrei művészetét mutatja be. Olyan kimagasló egyéni teljesítmények jelzik a Szentendrén ekkor kibontakozó művészeti törekvéseket, mint – többek között- Barcsay Jenőé, Korniss Dezsőé és Vajda Lajosé.
A kiállítás második szakasza az 1945 utáni újrakezdés időszakát, az Európai Iskola szentendrei művészeinek munkásságát és a városban lezajló szervezeti keretek átalakulását is érinti: átrendeződik a Szentendrei (Régi) Művésztelepén alkotók összetétele, 1969-ben pedig átadják a Kálvária úti Új Művésztelep műtermeit és megkezdődnek a fiatal, alternatív művészek szabadtéri kiállításai. Emellett kitekintést kapunk az idő közben megjelenő Marosvásárhelyi Műhely művészeink, valamint a Szentendrén élő szobrászok munkásságára is.
Az 1951-ben megalapított egykori Ferenczy Károly Múzeum, illetve utódjainak, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságénak képzőművészeti gyűjteménye az évtizedek során több mint tízezer tételes kollekcióvá bővült. Az ebből válogatott állandó kiállítás megrendezésével régi elképzelés vális most valóra: vérre együtt látható Szentendre képzőművészete a művésztelep megalapításától kezdve a legfrissebb szemléletű alkotásig.
Látványraktár
A látványtérben magukat a tároló rendszereket és használatukat mutatjuk be a nagyközönség számára, mintegy beavatva őket a múzeum, mint intézmény egyik alapvető feladatának, a műtárgyak megőrzésének műhelytitkába.
A látványraktárban a múzeum egy másik fontos tevékenységi körét is bemutatjuk: a gyűjtemény gyarapítását. A múzeumba kerülő műtárgyak sokszor éveket várnak a raktárban, amíg teljes feldolgozásuk után valamilyen összefüggésben kiállításon bemutatásra kerülnek. Ezt a várakozási időt rövidíthetjük le azzal, hogy az elmúlt évek gyűjteményezése során múzeumba került műtárgyakat helyezzük el ebben a térben a gyűjteménygyarapítási koncepciónk kíséretében.
A Pajor ház hatalmas és gyönyörű pincéjében két régészeti kiállítást nyitunk meg. Az eddig szabadtéri lapidáriumként működő Római Kőtár köveit ide áthelyezve, korszerű installációval és bővebb tájékoztatással ellátva, az időjárás viszontagságaitól védetten mutathatjuk be. Ugyancsak a pincében tehetjük vére közkinccsé a pilisszentkereszti ciszterci apátság eddig raktárban pihenő gótikus kőemlékeit.
Könyvtár
A Ferenczy Múzeumnak és könyvtárának nincsenek évszázados hagyományai, mivel 1951-ben alapították meg. Soproni Sándor, az első múzeumvezető kezdetektől fontosnak tartotta, hogy a múzeum szakembereinek jól működő könyvtár is rendelkezésükre álljon, ezért párhuzamosan fejlesztette a múzeummal.
A könyvtár a múzeum szakmai igényeihez alkalmazkodva alakította ki gyűjtőkörét: régészeti, néprajzi, képzőművészeti és történelmi tárgyú szakirodalmakat vásárolt.
A múzeum könyvtárát alakulásakor az épület földszintjének egyik leghangulatosabb szobájában helyezték el, ami kezdetben tágas, kellemes könyvszekrényeivel, szép régi berendezési tárgyaival a múzeum életének központi, több funkciót is ellátó helységévé vált.
Az egyre gyarapodó könyvek azonban lassan felemésztették a rendelkezésre álló teret, s a raktározási nehézségek évről –évre nőttek.
1972-ben PMMI elindította tudományos évkönyvét, a Studia Comitatensiát, majd egyre nagyobb számban jelentette meg a kiállítási katalógusait is.
Az évkönyv és a katalógusok megjelenése lehetővé tette, hogy kiadvány-csere kapcsolat alakuljon ki a Ferenczy Múzeum és az ország nagyobb múzeumai és 160 külföldi múzeum és intézet között.
A könyvtár gyűjteménye mára 21 ezer könyv és több mint 10 ezer folyóirat.
A Pajor kúriába költözés után a fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen bővülnek a könyvtári funkciók és szolgáltatásai. Az új épületben lehetőség nyílik rá, hogy az elsősorban képzőművészeti jellegű szakkönyvtárat nyilvánossá tegyük, így a megye és Szentendre városának érdeklődő közönsége, a helyi diákok, egyetemisták új információs színtérrel gazdagodnak.
Sikeres TÁMPO Pályázatunknak köszönhetően bekapcsolódtunk a könyvtári integrált rendszerbe, melynek köszönhetően katalógusaink online módon is elérhetővé váltak, megkönnyítve az információhordozókhoz való távoli hozzáférést, így a megyei múzeumi könyvtári hálózat korszerű tudásbázissá válik. A nyilvánosan hozzáférhető képzőművészeti szakkönyvtárunk jól kapcsolódik a múzeum kiállításaihoz, múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz, azaz komplex szolgáltatással tudunk a látogatók rendelkezésére állni.
Közösségi terek a közönség szolgálatában
A Megyei Múzeumigazgatóság új székháza, a volt Pajor kúria belső közösség tereiben és nyitott udvarában a kiállításokhoz kapcsolódó komplex társművészeti bemutatókkal, rendezvények a múzeumok által közvetített érékek új szempontokkal bővíthetők.
Az épület kiváló akusztikájú udvarában:
- olyan események, tárlatok valósulhatnak meg, amelyek eddig nem szerepelhettek kínálatunkban: rendhagyó estenként szabadtéri kiállítások, zenei-, színházi-, alternatív színházi produkciók, performance-ok;
- A mobil falakkal készülő múzeumpedagógiai tér a hozzá kapcsolódó terasszal:
- mini-konferenciák, workshopok megrendezésére is alkalmas lesz, s mivel ez már a PMMI második foglalkoztató terem, szakmai specializáció, új foglalkozástípusok és párhuzamosan több csoportot is fogadhatunk.
Programújdonságok diákoknak:
- Ulcisia Castra római katonai tábor, és a pilisszentkereszti ciszterci apátság leletanyagához kapcsolódva régészeti- helytörténeti múzeumi órák (műhelytitkok), játszóházak;
- A Castrumban őrzött néprajzi gyűjteményhez kapcsolódva: magyar- és nemzetiségi néprajzi hagyományőrző játékok
- Az új részben nyilvános könyvtárban:
- könyvtári, kutatás rávezető múzeumi órák
- Programok felnőtteknek:
- kreatív alkotói körök meghirdetése kerámia, tűzzománc és rézkarc műfajában
- Felnőttoktatás elindítása a Ferenczy Múzeumban
- akkreditált pedagógusképzés
- múzeumi önkéntes program képzései
- Nyitólap, ·
- Impresszum, ·
- Webmester, ·
- Honlaptérkép, ·
- Adatvédelem.
Új komment