Skót bencés rendházegyüttes - Budajenő
- Részletek
- Megjelent: 2018. november 13. kedd, 10:11
Skót bencés rendházegyüttes - Budajenő
A skót bencés rendház épületegyüttes a település legnagyobb építészeti emléke (műemlék). A török idők alatt, az 1500-as években sok egyházi birtok került elhanyagolt, romos állapotba. I. Lipót király idejében az országos karok és rendek kezdeményezték a bencések, premontreiek és pálosok eladományozott vagy lefoglalt monostorainak visszaadását. Ezeket csak pénzzel lehetett megváltani, de a magyarországi rendeknek nem volt pénzük. A visszaszármaztatási tárgyalások során Simonovics Gellért bencés főapát felajánlotta a telki apátságot is a bajor, svájci és a frank apátságoknak. Sikertelenül.
Európában a XVI. században egyre nagyobb teret hódított a protestantizmus. Angliában VIII. Henrik, egyházfőnek nyilvánította magát és sorra felszámolta a monostorokat Angliában és Skóciában. A szigetországi bencések a kontinensen kerestek menedéket, egy csoportjuk eljutott egészen Bécsig és megalapították a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett monostort.
Itt értesültek Gellért főapát ajánlatáról, melyet elfogadtak. I. Lipót 1703-ban nekik ajándékozta a Telki Apátságot. A skót bencések, szinte azonnal Telkiből Jenőre helyezték át székhelyüket és megkezdték a puszta benépesítését. A török idők alatt Jenő a szandzsák elszámolási feljegyzéseiben Pusztajenő néven szerepelt. 1703-1881 közötti időszakban több ütemben épült, a négy különböző épületből álló együttes.
A felújított rendház
Adatok szerint 1723-ban már állt egy gazdasági épület. Ezt az egyszintes épületet a Muslayak használták, majd 1723-ban átadták a skót bencéseknek. Beköltözésük után a skót bencések az épületet felújították, „megszépítették” és bővítették a mai épülettel azonos szélességű barokk épületté, kőkeretes ablakokkal, Majd 1823-34-ben nagyszabású építkezésbe kezdtek, ekkor bővítették az épületet az emelettel és a tetőszerkezettel. Ekkor alakult ki a jelenlegi koraklasszicista stílusú, falpillérekkel tagolt főhomlokzatú rendház.
Az egyemeletes, középrizalitos, főépület főbejárata feletti attika párkányon a skót bencések pajzs alakú címere áll, melynek hátoldalába 1834 van vésve. A rendház a Fő utca és a Kossuth Lajos utca között, az utcával párhuzamosan helyezkedik el. Homlokzata a Fő utcára – a település akkori főutcájára – néz. A két melléképülete között álló főkapuja bojtos, lándzsás kovácsoltvasból készült. Felső részének leveles-ágas díszítése S. A. monogramot fog közre. A kaput két rusztikázott téglaoszlop tartja, tetejükön egy-egy kőváza.
Az épületegyüttesben jelenleg a község oktatási és igazgatási központja van. A főépületben az Általános Iskola működik. Az épület egyes termeiben még fellelhetők az eredeti freskók maradványai – ezek teljes felújítása még évekig elhúzódhat.
Az épületegyüttes mellékszárnyait, melyben cselédlakások és gazdasági helységek voltak, 2004-ben az önkormányzat felújítatta és benne az iskola számára, korszerű melegkonyhaétterem kapott helyet. Az L alakú melléképületpár II. világháborúban elpusztult épületszárnyát (2008-ban) tömegében visszaállítva és abban az öltözőket elhelyezve, tornateremmel bővült az iskola. Az iskolaépület külső nyílászárói és a homlokzat a műemléki szempontoknak megfelelően lettek kicserélve, 2017-ben.
A rendház eredeti kertjére, ma már sajnos nem sok jel utal. A telek felső részén álló ház (Posta épülete) az 1800-as évek elején épült és a bencések könyvtára volt. A könyvtár és a rendház között hársfákkal szegélyezett, virágokkal, cserjékkel, szökőkutakkal pompázó díszkert húzódott. Jelenleg ezen a helyen az iskola játszóudvara lett kialakítva.
