Hungaroring Forma-1 versenypálya - Mogyoród

Hungaroring Forma-1 versenypálya - Mogyoród

A pálya története

Klasszikus. Ez az a jelző, amelyet az utóbbi években megkapott vagy inkább kiérdemelt a Hungaroring. Az idestova három évtizede felépített pálya akkoriban azért számított kuriózumnak, mert az első volt a vasfüggöny mögött, ma pedig azért, mert a harmadik azon pályák sorában (csupán Monte-Carlo és Monza előzi meg), amelyek folyamatosan szerepelnek a versenynaptárban.
Talán hihetetlen, de Hungaroringen 2018-ban már a 33. Magyar Nagydíjat tartják meg – s ilyenkor talán megengedhető némi nosztalgiázás. Felidézhetjük Nelson Piquet győzelmét – amelyet az első versenyen, háromszázezer (!) néző előtt aratott. Emlékezhetünk arra, hogy Nigel Mansell (aki mindig nálunk ünnepelte a születésnapját, és ennek apropóján egyszer egy Skála nevű lovat kapott ajándékba) vezető pozícióból elveszítette a kerékanyáját – és a versenyt (1987). Feleleveníthetjük Damon Hill óriási balszerencséjét („Hová tűnt Damon Hill?!”), amellyel az utolsó körben technikai hiba miatt csúszott ki a kezéből a győzelem (1997), vagy éppen Alain Prost és Ayrton Senna nagy csatáit. Jenson Button esőben aratott diadala (az volt neki az első) ugyanúgy hozzátartozik a pálya és a sportág történetéhez, mint Michael Schumacher négy, vagy éppen Lewis Hamilton öt magyar futamgyőzelme – legutóbbi sikerével a brit már egyedüli csúcstartó.

Ma már történelem, de annak idején nagy tettnek számított (s alig akad hasonló példa a nagyvilágban), hogy a Hungaroringet rekordidő, nyolc hónap alatt építették fel, ennek köszönhető, hogy 1986. augusztus 10-én megrendezték az 1. Magyar Nagydíjat. A pályát ezután kétszer építették át – először 1989-ben (a hármas sikánt kivették a pályavonalból), majd pedig 2003-ban. Utóbbi már nagyobb változtatás volt: meghosszabbították a célegyenest, változott az egyes és a 14-es kanyar. A pálya hossza eredetileg 4014 méter volt, majd 3975-re csökkent, s több mint tíz éve már 4381 méteres pályán száguldanak a világ legjobb autóversenyzői.

mogyorod hungaroring

A pályánk poros, a versenyünk forró – ezt említi először, akit a magyar viadalról kérdeznek. Majd közvetlenül ezután hozzáteszi: a pilóták szempontjából ez a szezon egyik legnehezebb megméretése. Nagy kihívás nyerni a technikás, kanyargós, egyenesekben nem bővelkedő pályánkon – a jelenkor egyik legjobb versenyzőjének, Sebastian Vettelnek például 9 évre volt szüksége ahhoz, hogy 2015-ben bevegye a Hungaroringet, igaz, 2017-ben újra nyerni tudott.

A sok modern, uniformizált pálya között a Hungaroring a hagyományt képviseli – a klasszikus stílust, amely mára igenis felértékelődött. A versenyzők, a csapatok szeretnek ide jönni.
„A völgy, a miliő nagyon szép, a város közelségét pedig mindenki, de tényleg kivétel nélkül mindenki imádja. A pálya pedig... Nos, 2016-ban újraaszfaltoztuk, és ez a tervezett fejlesztéseknek csak az első lépése” – mondja Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, akit kétszeres olimpiai bajnokként és az olimpiai bizottságban is tevékenykedő vezetőként lenyűgöz az a profizmus, amit a csapatoktól lát. Azt mondja a Formula–1-es mezőnnyel és stábtagokkal egyértelmű és jó együtt dolgozni – egyszerűen azért, mert lehet velük haladni.

„Itt mindenki nagyon fegyelmezett, alapvetően az autósport is az. Másrészt profizmust igényel az is, hogy tudjuk, részesei vagyunk a világ legnézettebb, ha nem a legnézettebb versenysorozatának, ami a pilótákat ugyanúgy kötelezi, mint a rendező országokat” – teszi hozzá Gyulay.

Bár a túraautó-világbajnoki futam magyar versenye, a német túraautó bajnoki futam vagy éppen a kamionos Európa-bajnokság majdnem akkora kihívást jelent, mint az F1 (és a WTCC majdnem ugyanannyi nézőt is vonz), a 33. Magyar Nagydíjra készülő Hungaroring csapata nem csupán a pálya falain belül hasznosítja az elmúlt évtizedekben megszerzett tapasztalatát. A Budapest belvárosában megtartott Nagy futam azokhoz is közel viszi a száguldó cirkuszt és a motorsportot, akik talán nem jutnak el a Hungaroringre, a Red Bull Air Race megrendezése pedig abszolút a pálya profiljába illik, hiszen tulajdonképpen ez is Formula–1 – csak éppen a levegőben.

Visszatérve még a Magyar Nagydíjra. Mindenképp meg kell említeni, hogy a versenyünk az elmúlt évtizedekben sohasem volt veszélyben, sőt, egyszer (2002-ben) elnyerte az Év versenye díjat is, amelyet a nemzetközi szövetség év végi gáláján adtak át.
A pálya történetének szerves része, hogy a Hungaroringen első magyarként az utóbb tragikus versenybalesetben elhunyt Kesjár Csaba száguldott Formula–1-es autó volánja mögött (1987-ben tesztelte a Zakspeedet), és itt teljesítette pályafutása első Formula–1-es futamát Baumgartner Zsolt (2003 – Jordan), aki Ralph Firman balesete és sérülése után jutott hozzá a nagy lehetőséghez, és a következő évben teljes szezont futott a Minardinál.

Jelenleg nincs magyar pilóta a Formula–1-es világbajnoki sorozatban, a versenynaptárban viszont már évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a 2026-ig élő szerződéssel bíró Magyar Nagydíj.

Forrás: www.hungaroring.hu

 

 

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja