Évszázados hársfasor a márianosztrai Kálváriadombon

Évszázados hársfasor a márianosztrai Kálváriadombon

 A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Márianosztrán a kálváriadomb felé haladva, két oldalt, több mint 250 éves hársfák köszöntik az idelátogatókat, helyieket, zarándokokat, kirándulókat. Árnyat adó lombjaik fáradt vándorok oltalma.
A fákat feltehetően pálos szerzetesek ültethették a kápolna felszentelés körüli években (1776). A falu legidősebb lakosai azt mondják, hogy ezek a fák már gyermekkorukban is ekkorák voltak.

Az ültetők bizonyára ismerhették a fa tulajdonságait, hiszen megfelelő távolságban vannak elültetve nem akadályozzák egymást a növekedésben, hiszen a hárs (Tilia) egy szép, terebélyes fa. Virágzása idején (június-július) sajátos illatával kelt csodálatot. Gyógynövényként főképp a virágát szedik. A hárs tea nyugtató hatású, jó a szívzavarok ellen, kiváló slejmoldó és izzasztó hatású, a meghűlés ellenszere.

 harsfasor marianosztra nagy

Az egyik hársfa különösen kitűnik a társai közül. Törzsét, jóformán csak a kérge tartja. Lyukas fának nevezik a helyiek. Nem tudni, mitől vált ilyenné. Valószínű, hogy korával összefüggő a fa belsejének elhalása. Mégis szép. Hihetetlen életerő lakozik e fában. Látványuk azonnal tiszteletet ébreszt mindenkiben. Ékes, terebélyes koronájukkal, vastag törzsükkel jelzik, hogy sok vihart megértek már, jó és rossz időket. Mikor a szél kószál ágai, levelei között, mintha történeteket suttognának Figyeljünk, hátha megértjük meséiket!
Nagy Lajos királynak „a márianosztrai volt a legkedvesebb kolostora. Fényes visegrádi palotájából gyakran járt ide, hogy ima és elmélkedés között merítsen erőt nagy birodalma ügyeinek intézéséhez, s a maga erősítéséhez. Rettentő betegsége (lepra) okozta szenvedéseiben itt tett szert kellő önfegyelemre és türelemre. (...) Mielőtt elindult a velencei hadjáratba, itt jövendölte meg neki nagy győzelmét a szent életű Lukács házfőnök. Egyben azt is jelezte neki, hogy remete Szent Pál testét fogadalmához híven megszerzi Velencétől. A legenda szerint itt hajtott dús lombozatot az a hársfacsemete, melyet Lukács atya ültetett eljövendölése emlékére, s melyet a királyról Lajos fájának neveztek el. A fa a XV. században a törökökkel vívott harcokban pusztult el." (Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története, I. köt.)

A több mint 250 éves öreg csodák rendíthetetlenül állnak a márianosztrai kálvárián. Mint fák tisztítják a levegőt, gyógyítanak, oltalmaznak. Gyökereikkel erősen kapaszkodnak. Nekünk is fontos, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, vigyázzuk, óvjuk értékeinket, hogy a csodákból jusson az eljövendő nemzedékeknek is.

 

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja