Kisboldogasszony-templom – Sülysáp

Kisboldogasszony-templom – Sülysáp

A Tápió mente legrégibb megmaradt gótikus műemléke, a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely 1498-ban épült. Egyes forrásokból arra lehet következtetni, hogy már az Árpád-korban is templom állt e helyen.

A templom XV. századi eredetét tipikus alaprajzi kialakítása is alátámasztja, hiszen a korszakra jellemző módon eredetileg egyhajós kialakítással, poligonális szentéllyel, támpillérekkel épült. A ma látható templomot Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök, kancellár építtette.

Bozóki Lajos és Nagy Veronika 2000-ben végzett régészeti falkutatása érdekes megállapításokat tesz: „a templom legkorábbi része (…) a XIV. század végére, a XV. század elejére keltezhető”. Az 1696-ban a főhajóhoz toldott nyugati oldalhajó falában érdekes módon egy XIV. századi ablak van beépítve. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a török hódoltság után felújított, eredetileg 1498-ban épült gótikus templom több eleme egy még korábbi építmény emlékeit őrzi.

 sulysap kisboldogasszony 1932

A török hódoltság alatt az eredeti hálóboltozatos mennyezet beszakadt, később nem állították helyre. 1696-bana templomot helyreállították, a főhajó bal oldalát is lebontották, s egy nyolcszor négy méteres kápolnát építettek hozzá. Valószínűleg ekkor helyezték át a korábbi ablakokat a bővítmény falába.

E rész alatt van a Sőtér család sírboltja, melybe a jelenleg padlóba illesztett, s egykori domborművű címerétől és feliratától végképp megfosztott sírkőlapnak elmozdításával lehet bejutni. A sírboltban a Sőtér és Etre család nyolc tagja nyugszik. A Sőtér Éva adományából fennmaradt, ma is meglévő hármas osztású miseruha ezüsttel átszőtt fehér selyem, alján sodrott aranyfonállal hímzett levelek, ágak közt virágok (némelyek aranyozott flitterből) találhatók. Hegyi kristállyal van díszítve.

A templom legrégebbi és legértékesebb kegytárgyait 1876-ban elrabolták.

1937-ben építették a jobb oldali kereszthajószárnyat és a kőkarzatot. A hajó bal oldali toldalékrészében famennyezettel fedett kápolna, felette oratórium volt. 1937-ben a famennyezetet lebontották.

1976-ban szintén renoválták a templomot. Ekkor bontották ki a szentély zárásában található középső, csúcsíves ablakot. A ma használatos pasztofóriumot ugyancsak ebben az évben találták meg. A szentély falára új stációképek készültek Pethő Attila kivitelezésében. Az áldoztatórácsot is ekkor bontották el. A barokk főoltárt és oltárképet a jobb mellékhajóban helyezték el. Helyére új szembemisézős kőoltár és ambó készült.

2009-ben kezdődött és 2010-ben ért véget a talán legjelentősebb külső felújítás az 1937-es bővítés óta. A templom külsejét fehérre színezték, lecserélték a teljes tetőfedést – terméspalával borították. A jobb mellékhajó feletti fa tetőszerkezetet lecserélték. A szentélytetőre felújítva visszakerült a 94. képen is látható régi kereszt. 2011-re megújult az egykori (barokk) főoltár is, mely így visszanyerte eredeti pompáját. A felújított, ma eredeti színeiben pompázó barokk főoltár vörös-zöld-kék színe meghökkentően hatott a korábban csak fehérre mázolt szín után.

 

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja