Székely betlehemezés - Budajenő

Székely betlehemezés - Budajenő

Budajenőre és a szomszédos Telkibe a II. világháború után telepítettek székelyeket (Gyergyóditróból, Gyergyóremetéről) az elűzött németek helyére. Az új lakosok magukkal hozták és felelevenítették betlehemes hagyományukat. A játékot az 1950-es években is (!) előadták, amikor is néprajzi és népzenei tanulmányok készültek a népszokásról.

A Zsámbéki-medencében Budajenő és Telki két szomszéd falu, annyira szomszédos, hogy közös utcájuk is van. Nemcsak a földrajzi közelség, hanem közös történelmük is összefűzte a benne élő emberek életét.Ilyen közel fekszik Erdélyben a Gyergyói-medencében Ditró és Gyergyóremete is.

A II. világháború végén Pest megyébe telepítettek az elűzött németek helyébe Gyergyóból származó székely családokat, ditróiakat Budajenőre, remeteieket pedig Telkibe.

Az új hazában, idegen helyen kapaszkodó és összetartó erő volt a hazai népszokások életben tartása. A ditróiak között volt egy bácsi, Küsmődi Bálint, aki a dalaikat, népi játékaikat pontosan tudta. Ő szervezte meg, tanította be a betlehemest is és házról házra járva előadták a 40-50-es években. A betelepült székelyek az 50-es évek közepéig játszották a ditrói székely betlehemest. Ekkor jegyezte le Földes László néprajzkutató és Sárosi Bálint népzenekutató a játékot. Részletes leírásokkal gazdagított dolgozatot hagytak az utókorra. A sajátos székely beszéd, kifejezésmód és az érdekes népdalkincs teszi különösen érdekessé és értékessé számunkra ezt a felnőtt játékot. 

Küsmődi halálával megszűnt a betlehemezés, később már nem játszották.

Majdnem fél évszázaddal később, 2002-ben az Ethnographia c. folyóiratban fedezték fel újból a darabot, így a budajenői betlehemes újjáéledt. A játékot nagyobb városokban, betlehemes találkozókon is előadják a csoport tagjai, ez pedig valamiféle folytonosságot ad e dramatikus népszokás hagyományának.

www.pestmegye.hu

 

Ajánló az Értéktárból...

facebook

pestmegyelapja